A kántokmadár (Euphonia violacea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Kántokmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Euphoniinae
Nem: Euphonia
Faj: E. violacea
Tudományos név
Euphonia violacea
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kántokmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kántokmadár témájú médiaállományokat és Kántokmadár témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla violacea néven.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Euphonia violacea aurantiicollis A. W. Bertoni, 1901
  • Euphonia violacea rodwayi (T. E. Penard, 1919)
  • Euphonia violacea violacea (Linnaeus, 1758)[2]

Előfordulása szerkesztés

Dél-Amerikában, Argentína, Brazília, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők, szavannák és cserjések, valamint vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 10 centiméter,[5] szárnya 6 centiméter, farka 4 centiméter, testtömege 14 gramm. Homloka és egész alsó teste sárga, hátoldala a homlokától kezdve acélkék, a szárnyfedőkön és a tövük belső oldalán a fehér szélű evezőtollak külső szegélye fémes zöld. A farktollak felül kékeszöldek, alul feketék, a két szélső toll belső zászlója és szára fehér. A tojó háti oldala zöld, hasi oldala alul sárgásszürke; evező- és kormánytollai szürkésbarnák. A fiatalok a tojókhoz hasonlítanak. A hímek átmeneti tollazata felül acélkék, alul sárgán foltos.

 
A hím
 
a tojó
 
és egy fiatal példány

Életmódja szerkesztés

Tápláléka kisebb gyümölcsökből és rovarokból áll.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 26.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 26.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. október 26.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. október 26.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés