A Kígyó (latin: Serpens) egy csillagkép. Egyike azoknak a konstellációknak, amelyeket Ptolemaiosz görög természettudós az 1. században a csillagképek közé besorolt. A Kígyó az egyetlen olyan csillagkép, amely két darabból áll, ezek a Serpens Caput (A kígyó feje) és a Serpens Cauda (A kígyó farka). A Kígyó maga a Kígyótartó csillagképre (Ophiucus) van feltekeredve. Érdekessége, hogy a két rész egymással nem szomszédos, mégis egy csillagképet alkotnak.

Kígyó csillagkép
Adatok
Latin név Serpens
Latin birtokos eset Serpentis
Rövidítés Ser
Rektaszcenzió 15h 10m – 18h 59m
Deklináció +25° 40’ – -16° 10’
Területe637 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 23
Teljesen láthatóészaki 74°-tól déli 64°-ig
Legfényesebb csillag α Serpentis (Unik)
fényessége2,63m
Szomszédos csillagképek

Kígyó feje:

Kígyó farka:

A Kigyó csillagkép ábrázolása - Leiden Aratea
A Kígyótartó és a Kígyó farka csillagképek

Története, mitológia szerkesztés

Eredetileg a Kígyó és a Kígyótartó csillagképeket egyetlen konstellációnak vélték. A kígyótartó valószínűleg Aszklépiosz (latin nevén Aesculapius) volt, aki gyógyhatású készítményeket állított elő.

Csillagok szerkesztés

Mélyég-objektumok szerkesztés

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyó csillagkép témájú médiaállományokat.
  • Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Serpens című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.