A Mérleg (latin: Libra) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.

Mérleg csillagkép
Adatok
Latin névLibra
Latin birtokos esetLibrae
RövidítésLib
Rektaszcenzió14h 21m – 16h 02m
Deklináció0° 30´ – -30° 00’
Területe538 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés29
Teljesen láthatóészaki 60°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillagβ Librae (Béta Librae)
fényessége2,6m
Szomszédos csillagképek
A Mérleg csillagkép Johannes Regiomontanus csillagatlaszából

Története, mitológia

szerkesztés

A Mérleg csillagkép története még a babiloni időkbe nyúlik vissza, amikor is a mérleget a holtak fölötti ítélet mérlegének tekintették. Hasonló jelentése volt az ókori Egyiptomban is, ahol Anubisz használta: a holtak lelkét a mérleg egyik serpenyőjébe tette, míg a másikon egy tollpihe feküdt. Ha a lélek könnyebb volt a pihénél, részesülhetett a túlvilági életben, ha viszont nem, egy vízilófejű szörnyeteg elnyelte. Az egyiptomiak azonban az állatövi jegyek átvételéig (kb. i.e. II.-I. század) nem ismerték a Mérleg csillagképet, annak három legfényesebb csillaga (α, β, és σ Librae) elképzeléseik szerint bárkát formázott.[1]

A római időkben együtt ábrázolták a Virgóval, mint az igazságot megtestesítő Aestraet (görög megfelelője: Asztraia). Érdekes, hogy csak ekkoriban vált önálló csillagképpé: korábban a Skorpió csillagkép része volt. Csillagainak nevei ezt a hagyományt őrzik. Zubenelgenubi annyi, mint „a skorpió ollója”.

Láthatósága, megkeresése

szerkesztés

A Mérleg csillagkép a déli égbolton helyezkedik el, de északi határvonala majdnem érinti az égi egyenlítőt, így Magyarországról az év megfelelő időszakaiban teljes terjedelmében látható.

A Nap látszólagos égi útja során november elején lép a csillagkép területére, és három hétig tartózkodik ott.[2] Ezt, és a szürkületi időszakot figyelembe véve a csillagkép decembertől októberig kereshető fel az éjszakai égbolton. Decembertől a Nap előtt kel, és napkeltéig megfigyelhető a délkeleti horizont felett. Február közepén éjféltájban kel, majd május elején este kilenckor kerül teljes területe a horizontunk fölé: május-júniusban hajnalig megfigyelhető. Június elején este tízkor delel, azaz déli irányban látható 15-35 fokos magasságban. Legfényesebb, egyben legnyugatibb csillaga, az Alfa Librae október elején egy órával a Nap után nyugszik.

A Mérleg csillagképet egy közepes fényességű csillagnégyszög alkotja, ezért még sötét égbolton sem feltűnő látvány. Legkönnyebben a szomszédos Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, az Antares segítségével azonosíthatjuk: ettől északnyugati irányban található mintegy 20 fokra.

Mivel a Mérleg csillagképet átszeli az ekliptika, területén gyakran látszanak "plusz csillagként" egyes bolygók, így 2015-ig a Szaturnusz is. 2012 decemberében lép a Mérlegbe, majd hátráló mozgása során 5 hónappal később visszatér a szomszédos Szűz csillagképbe. Még ugyanezen év szeptemberében visszatér a Mérlegbe, és pályájának évi hurokmozgását csillagnégyszögének belsejében leírva 2015 januárjában hagyja el a csillagképet, hogy legközelebb 2042 novemberében térjen vissza. A Mars 2012 szeptemberében látható a csillagkép területén 1 magnitúdós fénypontként.[3]

Látnivalók

szerkesztés

Mélyég-objektumok

szerkesztés
 
A Mérleg csillagkép
  1. Priskin Gyula, The Myth of Osiris: the Decans of Taurus and Libra, ENiM 9 (2016), 77-111.http://www.enim-egyptologie.fr/index.php?page=enim-9&n=7
  2. Évszázados léptékben ez a precesszió miatt változik.
  3. Guide számítógépes planetárium program
A Wikimédia Commons tartalmaz Mérleg csillagkép témájú médiaállományokat.