Főmenü megnyitása

A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című havonta megjelenő folyóirat – népszerű nevén 3K – a magyar könyvtárosok egyik alapvető szaklapja. Középterjedelmű tanulmányokat, cikkeket, beszámolókat, recenziókat közöl, és a legfontosabb, szakmai közérdeklődésre számot tartó, történeti és még inkább a legfrissebb jelenségeket mutatja be. Elemző szempontú, a mai könyvtári trendeket és problémákat tárgyaló lap. A 3K a nagy múltú Könyvtáros (1959–1992) című folyóirat utóda. Szerkesztője Tóth Béla István. Elődei: Bereczky László, Vajda Kornél, Mezey László Miklós és Béres Judit.[1]

Könyv, Könyvtár, Könyvtáros
Könyv, Könyvtár, Könyvtáros.jpg
Adatok
Típus Havonta megjelenő könyvtári-informatikai szakfolyóirat
Formátum A5

Ország Magyarország
Tulajdonos Könyvtári Intézet
Kiadó Fehér Miklós (Könyvtári Intézet)
Szerkesztő Tóth Béla István
Nyelv magyar
Székhely 1827 Budapest, Budavári Palota F épület

ISSN HU-ISSN 1216-6804
A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros weboldala

Könyvtáros (1959–1992)Szerkesztés

Az 1992/3-as számmal anyagi nehézségek miatt megszűnt a hazai könyvtárosszakma legnépszerűbb folyóirata a Könyvtáros, amelyet Bereczky Lászlóval együtt szerkesztett Vajda Kornél. A lap eladósodott, anyagi csődbe ment, a szakma nagyon sajnálta, a minisztérium is.[1]

A Könyvtári Osztály akkori vezetője, Sóron László kezdeményezésére a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Könyvtári és Informatikai Kamara az Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával egy új lap indult 1992 decemberében a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (3K), két szerkesztővel és egy műszaki szerkesztő-adminisztrátor munkatárssal.[1]

Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (1992–)Szerkesztés

A folyóirat új címen, új formában, új tartalommal és szerkezeti felépítéssel jelent meg,[2] amelyben korszerű könyvtártudományi és informatikai kérdéseket vitatnak meg a szakemberek. Ismertetésre, elemzésre kerülnek a magyar könyvtárak és a könyvtári közéletet érintő problémák is.

A periodikában az értékes kortárs irodalom és az oktatást szolgáló művek elemző kritikai bemutatását is nyomon követhetjük. A lap irányvonalát meghatározó cikkek, tanulmányok, közlemények megjelentetése mellett a könyvtáros-informatikus társadalom és a széles nagyközönség számára fórumot is biztosít minden kolléga számára, valamennyi könyvtártípus eredményeinek és gondjainak bemutatására, valamint a könyvtárosi-könyvtári gyakorlat segítésére.

A 3K ars poeticájaSzerkesztés

A 3K folyóirat akkor született újjá, amikor Magyarországon kezdett elterjedni az elektronikus hírközlés, és szélesebb körben is megjelent a számítástechnika. A lap arculata is ekkor kezdett kialakulni.

A főszerkesztők felismerték, hogy a 3K semmiképp sem versenyezhet az elektronikus médiával, vagyis nem eseménybeszámolókat, rövid életű információkat kell közvetítenie, hiszen – mint mondják – nincs avultabb dolog a tegnapi újságnál. Az 1990-es évek második felére, végére tisztult le, forrott ki az a szerkesztői felfogás, hogy a 3K nem a napi időszerűségeket követi.

Hivatása: az elméletnek és a praktikumnak, a könyvtáros szakma jelenének, múltjának és lehetséges jövőjének és időt állóbb trendjeinek bemutatása, vagyis – az idők szelleméhez igazodva – azt a középutat kereste és találta meg, hogy közlései aktuálisak, ugyanakkor a jövőbe is mutatnak. A jelenhez szólnak, de érzékeltessék a múlt és a jövő dimenzióit is, ne csupán pillanatnyilag legyenek érdekesek.

A folyóirat feladata a hiteles tájékoztatás, hivatása pedig az orientálás. Az egykori főszerkesztő, Bereczky László (1931–2001) véleménye szerint[3] az ideáljuk a közérthető, esszéstílusú írás, az igényes tudománynépszerűsítés modor. Az a beszédmód, amely egyszerre képviseli a minőséget és a közérthetőséget. Igényes és fogyasztható publikációkat igyekeznek közre adni, amelyek egyaránt sokat mondóak lehetnek az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakembernek és a könyvtár szakos egyetemi hallgatónak, amelyek egyként érdekelhetik a könyvtár elméletével foglalkozót és a napi gyakorlatot végző könyvtári asszisztenst, de még akár a tudatos, érdeklődő könyvtárlátogatót is. Egyszóval a 3K mindazokhoz igyekszik szólni, akik számára nem közömbös a magyar könyvtárügy.

ProfilSzerkesztés

A lap havonta jelenik meg, A/5-ös formátumban, mindig az adott hónap végén.

Kiadója és szerkesztői a magyar könyvtárosok (természetesen beleértve a határon túli magyarokat is) alapvető szaklapjaként vélik meghatározni. Ehhez képest mintegy köztes helyet foglal el a szaktudományos országos könyvtári folyóiratok, a Könyvtári Figyelő, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás és az elsősorban gyors híradásra törekvő Könyvtári Levelező/lap között. Minden könyvtáros számára érthető, középterjedelmű tanulmányai, cikkei, recenziói a legfontosabb, közérdeklődésre számot tartó, a legfrissebb jelenségeket (de nem eseményeket) bemutató, elemző, a korszerű könyvtári trendeket és problémákat megtárgyaló lapként igyekszik megjelenni. Számos rovata (nem mindegyik számában található meg valamennyi rovat) a könyvtárpolitikától a műhelykérdésekig, a határon túli fejleményektől a fontos perszonáliákig, a kiemelkedő jelentőségű konferenciáktól az égető vitakérdésekig fogják be a könyvtári szakma életét, problematikáját.[4]

RovatokSzerkesztés

A két legfontosabb rovat a Könyvtárpolitika és a Műhelykérdések, amelyek a legaktuálisabb problémákkal foglalkoznak. A Könyvtárpolitika rovatban gyakran olvashatunk beszámolót a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűléséről.[5] Ebben a rovatban helyet kapnak olyan cikkek is, melyekben a könyvtárosok továbbképzésének fontosságát emelik ki, továbbá betekintést nyerhetünk az egyházi könyvtárosok életébe,[6] A Műhelykérdések rovatban a gyermekek olvasóvá neveléséről, az „értő olvasásról”,[7] a biblioterápiáról is pontos képet kapunk.[8]

Az Extra Hungariam rovatban külföldi vagy külföldről szóló írások kerülnek közlésre; egyrészt a szomszédos országok magyar vonatkozású anyagai, másrészt közérdeklődésre számító tanulmányok, híradások, esetek. A Fórum rovatban olyan rövidebb, nem feltétlenül a szerkesztőbizottság álláspontját képviselő írások jelennek meg, amelyek nem kerülnek valamilyen egyéb rovatba, így a 2010-ben 15. születésnapját ünneplő Magyar Elektronikus Könyvtárról is olvashatunk, egyben felvázolva a könyvtárak jövőképét.[9] A Napló rovatban is érdekes cikkek íródnak, a könyv és olvasás mai helyzetét is bemutatva.[10]

Az Évfordulók rovatban könyvtárosokról emlékeznek meg, pályafutásukat, kiemelkedő tevékenységeiket pontosan leírva. A Szabad tér rovat lehetőséget ad a folyóiratban megjelent cikkek véleményezésére is, az olvasók tollából.[11] A Kiállítások, Konferenciák, Pályázatok rovatban konferenciahírek, beszámolók, könyvismertetők is szerepelnek.

A folyóirat példányaiSzerkesztés

A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros elektronikus felületén 6 szám késéssel érhetők el nyilvánosan a nyomtatott lapszámok válogatott cikkei, 12 szám késéssel pedig a számok teljes cikkei olvashatóak. Külön helyet kaptak a folyóirat teljes szövegű cikkei a 16. évfolyamtól (2007),[12] és a korábbi archív számok is, ebben több cikk is teljes szöveggel szerepel.[13]. Az 1997-es évtől kezdve az Elektronikus Periodika Adatbázisban is megtalálhatóak a 3K példányai.[14] valamint a MATARKA kereshető adatbázisában is megtalálható.

A lapot a Könyvtári Intézet adja közre az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

SzerkesztőbizottságSzerkesztés

A mindenkori szerkesztő munkáját szerkesztőbizottság segíti. Ennek tagjai: Bánkeszi Lajosné (elnök), Dancs Szabolcs, Mezey László Miklós, Németh Márton, Rózsa Dávid, Szeifer Csaba.

A szerkesztőbizottság korábbi tagjai: Bartos Éva, Biczák Péter, Borostyániné Rákóczi Mária, Venyigéné Makrányi Margit.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Köszöntő: Bereczky László: A szerkesztőbizottság köszöntője. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, I. évf. (1992) 3–6. o.
  • Poprády 1993: Poprády Géza: Féléves a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, II. évf. 6. sz. (1993) 20. o.
  • Simon 1993: Simon Zoltán: Egy olvasói vélemény a féléves Könyv, Könyvtár, Könyvtárosról. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, II. évf. 6. sz. (1993)
  • Bereczky 2001: In memoriam Bereczky László (1931–2001). Könyvtári Figyelő, XLVII. évf. 2. sz. (2001)
  • KIK állásfoglalás: A KIK állásfoglalása a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosról. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, II. évf. 5. sz. (1993)
  • Borítólap új: új borítólap. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, (????)
  • Teljes szöveg: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. (????) periodika nélkül ki.oszk.hu
  • Válogatott: Válogatott cikkek. (????) periodika nélkül ki.oszk.hu
  • k3 A folyóiratról: A folyóiratról. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, (????)
  • Lukáts 2011: Lukáts János: Könyvek nyelvén... Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, XX. évf. 7. sz. (2011) 43–48. o.
  • Agárdi & al. 2011: Agárdi Péter – Egervári Dóra – Sipos Anna Magdolna – Tóth Máté – Varga Katalin: Tanulás, tudás, műveltség-Könyvtárosok a jövő szolgálatában.: Az MKE 43. Vándorgyűléséről. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, XX. évf. 8. sz. (2011) 3–16. o.
  • Páll 2011: Páll Zoltán: A könyvtárak jövője: trendek, elképzelések, álmok. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, XX. évf. 9. sz. (2011) 15–22. o.
  • Madaras 2011: Madaras Judit: Biblioterápia, avagy "Könyves mulatság" Dunakeszin. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, XX. évf. 9. sz. (2011) 37–39. o.
  • Szűcs 2011: Szűcs Mária: "Értő olvasás" vetélkedő a fóti Városi Könyvtárban. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, XX. évf. 9. sz. (2011) 32–37. o.
  • Ásványi 2011: Ásványi Ilona: ,,A könyvtáros afféle középhely egy teljes egyetem összes fakultásai és valamely felsőbbrendű lény között?": Egyházi könyvtárosok a XXI. század elején. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, XX. évf. 7. sz. (2011) 10–16. o.
  • Tóth 2011: Tóth Gyula: Sallai István és a falusi könyvtárak. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, XX. évf. 8. sz. (2011) 28–36. o.
  • Vajda Kornél – Mezey László Miklós: Húszéves a 3K. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2012. 11. sz. 3–12. p.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés