A körosztási testek a matematikában, azon belül az algebrai számelméletben a racionális számok testének egy egységgyökkel való bővítéseként előálló testek, azaz a testek, ahol egy primitív n-edik egységgyök. A körosztási testek a körosztási polinomok felbontási testeként állnak elő. Számos tulajdonságuk, például a diszkrimináns vagy az elágazási viselkedés explicit módszerekkel meghatározható.

A bővítés Galois, és a Galois-csoport izomorf a csoporttal, speciálisan Abel-csoport. Ennek az állításnak a megfordítása is igaz: ez a Kronecker–Weber-tétel, ami kimondja, hogy a racionális számok bármely véges Galois-bővítése beágyazható egy körosztási testbe, ha a Galois-csoport Abel. Emiatt a körosztási testek a számtestek elméletének alapvető építőköveiként szolgálnak.

A körosztási testek vizsgálata vezetett az Ivaszava Kenkicsi által elindított Iwasawa-elmélet megalkotásához: ebben az egyes körosztási testek külön-külön való tanulmányozása helyett a testeket egyidejűleg vizsgálják, ahol p egy rögzített prímszám, és n végigfut a pozitív egész számok halmazán.

Az ötödik egységgyökök a komplex számsíkon

A körosztási test elnevezés onnan ered, hogy a testet generáló n-edik egységgyökök a komplex számsíkon az egységkörön egy szabályos n-szög csúcsaiban helyezkednek el, így az egységkört n azonos hosszúságú ívre osztják. Szigorúan véve az előbbi állításnak csak úgy van értelme, ha rögzítünk egy (nem kanonikus) beágyazást.

Tulajdonságok szerkesztés

Legyen p egy prímszám és n egy pozitív egész. A   körosztási test diszkriminánsa[1]

 

Ha p és q különböző prímszámok, akkor a   és   testek diszjunktak   fölött.[2] A két test kompozituma a   test, és a diszkrimináns a diszkriminánsok szorzata. A fentiek következménye a következő általános formula: ha n egy pozitív egész, akkor

 ,

ahol   az Euler-féle fí-függvény, a szorzat pedig végigfut az n összes prímosztóján.[3] Mivel egy testbővítésben pontosan azok a prímek ágaznak el, amik osztják a relatív diszkriminánst, ebből következik, hogy a   bővítésben pontosan az n-et osztó prímek ágaznak el.[4]

Minden körosztási test CM-test, azaz teljesen imaginárius másodfokú bővítése egy teljesen valós testnek. Valóban, a   test maximális teljesen valós részteste  . A   bővítés elágazik minden archimédeszi helyen, és ha n a p prímszám egy hatványa, akkor a p fölötti nemarkhimédeszi helyeken is; minden más prím nem elágazó.[5]

A   test egészeinek gyűrűje  .[6] A   maximális teljesen valós résztest egészeinek gyűrűje  .[7]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Washington Proposition 2.1
  2. Washington Proposition 2.4
  3. Washington Proposition 2.7
  4. Washington Proposition 2.3
  5. Washington Proposition 2.15
  6. Washington Theorem 2.6
  7. Washington Proposition 2.16

Források szerkesztés