Körtemuzsika
A körtemuzsika – az okarina egy fajtája – agyagból égetett vagy körtefából készített, tojásdad alakú, 4-6 lyukú fúvós hangszer, amelyet körtemuzsikának, cserépsípnak[1] vagy kakasnak, bikának is neveznek, aszerint, hogy mit ábrázol.
| Körtemuzsika | |
 | |
| Magyar körtemuzsika | |
| Besorolás | |
| fuvolafélék | |
| Rokon hangszerek | okarina |
Régebben fazekasok árusították vásárokon, búcsúkon. Keleti eredetű, ősi magyar hangszer[forrás?], aminek legkorábbi magyarországi lelete egy 9–10. századi körte alakú, emberfejet formázó cserépsíp, amely a tatai Cseke-tó környékéről került elő.
A magyar körtemuzsikán általában 2-4, néha 6 hangnyílás található. Mivel a cserép nem rothad el, ezért fönnmaradhatott, ellentétben a többi, szerves alapanyagú hangszerünkkel.
A körtemuzsika a fuvolafélék családjába tartozik. A cseréphangszerek legegyszerűbb formái C alaphangú hangszerek, egy vagy két oktáv[forrás?] hangterjedelemmel. Az agyagból megformázott cseréphangszer sípszerkezete megegyezik a közönséges furulyáéval.
A régi magyar hagyomány szerint, ha hosszan fújják, akkor meggyógyul tőle a beteg. A magyar táltosok körtemuzsikával „varázsolták” egészségesekké a betegeket.
- „Belefújtam a muzsikába: hát olyan szépen szólt, hogy örömömben tátva maradt a szám. Nem tudtam, ma sem tudom, mit csinálhatott a sípjával az az ezermester tót, de egészen úgy tilliózott, mint a sárgarigó.
- - Csak aztán mindig ilyen szépen szóljon! - tátogatta utánam a tót bácsi a harcsaszáját.
- De bizony szólt ez még szebben is, mert mire hazaértem, akkorra minden fortélyát kitanultam a körte-muzsikának. Ha csak a számhoz érintettem, halkan kacagott, mint a vadgalamb; ha rövideket fújtam bele, csattogott, mint a fülemüle; tudtam vele süvölteni, mint a pirók, csikorgatni, mint a csíz.”
A világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendő okarína napjainkra már a koncerthangszerek színvonalára fejlődött.
Irodalom szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Magyar néprajzi lexikon cserépsíp , arcanum.hu
Források szerkesztés
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
További információk szerkesztés
- Kiszely: ŐSI MAGYAR NÉPI HANGSZEREK EREDETE ÉS PÁRHUZAMAI
- Ismét szól a körtemuzsika meg az okarína[halott link]
- Körtemuzsika (video)
- Agócs és az okarina (blog)
- okarina: a → cserépsípok családjába tartozó ajaksíp , arcanum.hu
|
Ez a hangszerről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |