Fülemüle
A fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta.
Fülemüle | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() A fülemüle éneke | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Luscinia megarhynchos (Brehm, 1831) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() A fülemüle elterjedési területe
költőhely (nyáron)
telelőhely
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fülemüle témájú médiaállományokat és Fülemüle témájú kategóriát. |
Az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. Maga a fülemüle szó görög eredetű, egy Philoméla (Φιλομήλα) nevű ókori mitológiai személyre utal.
Előfordulása
szerkesztésEurópában, Kelet- és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti.
Alfajai
szerkesztés- európai fülemüle Luscinia megarhynchos megarhynchos - Európa nyugati és középső része és onnan keletre Törökország középső részéig és a Közel-Keleten délre Jordánia déli részéig költ, a trópusi Afrikában telel
- kaukázusi fülemüle Luscinia megarhynchos africana - Törökország keleti része, a Kaukázus és Irán északi és délkeleti részén költ, Kelet-Afrikában telel
- keleti fülemüle Luscinia megarhynchos golzii - Irán keleti része, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Mongólia délnyugati része és északnyugat-Kína területán költ és Kelet-Afrika part menti vidékein telel
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.
Életmódja
szerkesztésA földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel.[1] A tojó nem énekel.
Szaporodása
szerkesztésErdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül.
A kultúrában
szerkesztés- Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják.
- Blaha Lujzát gyakran nevezik a nemzet csalogányának.
- A horvát 1 kunás érmének a fejoldalán található.
- Irodalmi alkotásokban – például Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiben – jelenik meg ez az énekesmadár. Ilyen Arany János A fülemile[2] című verse, mely egy kicsinyes szomszédi civakodást mutat be.
Galéria
szerkesztés-
Fülemüle a lombok között
-
A fülemüle tojása
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ National Geographic Magyarország cikke Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben a csalogányról, és a „Fülemülék Éjszakája” (2006) rendezvényről
- ↑ Archivált másolat. [2014. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- National Geographic Magyarország internetes cikke
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Magyar katolikus lexikon