Köte Sándor

(1925-2003) magyar neveléstörténész, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. november 15.

Köte Sándor (Hajdúszoboszló, 1925. január 25. – Budapest, 2003. július 18.)[1] magyar pedagógus, neveléstörténész, a neveléstudományok doktora (1976), egyetemi tanár.

Köte Sándor
Született1925. január 25.
Hajdúszoboszló
Elhunyt2003. július 18.
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1945–1948)
SablonWikidataSegítség

Kutatási területe

szerkesztés

Neveléstörténet és felsőoktatás.

Életpályája

szerkesztés

Pedagógia-pszichológia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett a budapesti egyetemen (1945-1948) és a leningrádi Herzen Pedagógiai Intézetben (1949-1952). Hazatérve a budapesti Pedagógiai Tudományos Intézetben neveléstörténeti kutatásokat folytatott, 1961-ben a neveléstudományok kandidátusa címet érte el. 1963-tól tanszékvezető egyetemi docensi beosztásban dolgozott az ELTE, majd 1968-tól a Magyar Testnevelési Főiskola Neveléstudományi Tanszékén. 1965-1968 közt dékánhelyettesi beosztásában törekedett az egyetemi oktatás színvonalának emelésére, ha kellett, feletteseire is „rátépte az ajtót.”[2]

1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasa lett. 1974-1977 közt a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont munkatársa, majd tudományos igazgatóhelyetteseként működött. 1976-ban a neveléstudományok doktora fokozatot érte el, disszertációja a szovjet pedagógia hőskorától (1917-1920) szólt, nyomtatásban 1979-ben jelent meg. 1977-1980 közt az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjánál tudományos tanácsadói minőségben, 1980-1993 közt az ELTE Neveléstudományi Tanszékén egyetemi tanári beosztásban kutatott és tanított. 1994-ben vonult nyugalomba.

Az anyagi gondokkal küzdő Magyar Pedagógia c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnökeként működött (1985-1990). Sokat tett azért, hogy a rangos folyóirat tudományos tekintélye viszonyítási alap maradjon a szakmában.[3]

A marxista ideológia nyomasztó fölénye mellett, sok esetben elkötelezett marxista kutatóként a pedagógiai kutatás szakmai fortélyait, a neveléstudomány "ideológiailag nem illeszkedő" témáit, kérdésfeltevéseit megőrizte, gyarapította, és a lehetőségekhez képest tovább is adta tanítványainak, fiatalabb munkatársainak.[3] 1994-es nyugdíjazása után tanulmányaira már kevéssé figyelt a tudományos közélet, pedig még ekkor is neveléstudományi „ritkaságokkal” állt elő. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum által 1997-ben megjelentetett A hazai neveléstudomány tudományelméleti alapkérdései című hosszabb lélegzetű munkája a pedagógia hazai nagy hatású, de ma már kevésbé ismert művelőinek munkásságát foglalta össze. Az Új Pedagógiai Szemlében 1998-ban publikált Neveléstudomány és értékelmélet című tanulmánya a még mindig nem kellően ismert 1920-30-as évekbeli filozófiai alapú pedagógia kérdéseivel foglalkozott.[3]

Élete utolsó éveiben Németh László pedagógiai munkásságát kutatta, ez a munkája félbemaradt, a halál kiragadta kezéből a tollat.[2]

Köteteiből

szerkesztés
  • A Tanácsköztársaság közoktatásügyi rendeletei (1957)
  • A magyar nevelésügy a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején; Tankönyvkiadó, Bp., 1963 (Egyetemes neveléstörténet)
  • Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában : 1849-1918 (1975)[4]
  • A szocialista munkaiskola kezdetei : 1917-1920 (1979)
  • A Tanácsköztársaság közoktatáspolitikai és pedagógiai törekvései; Tankönyvkiadó, Bp., 1979
  • A szocialista munkaiskola kezdetei. 1917-1920; Akadémiai, Bp., 1979
  • Egy útmutató pedagógus : Nagy László élete és munkássága (1983)
  • A pedagógus Kemény Gábor (1989)
  • A hazai neveléstudomány tudományelméleti alapkérdései; Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp., 1997

Szerkesztéseiből

szerkesztés
  • Neveléstörténeti tanulmányok. Budapest : Magyar Pedagógiai Társaság, 1970. 447 p.
  • Neveléstörténeti szöveggyűjtemény 1-2.; szerk. Köte Sándor, Kis Jenő; Tankönyvkiadó, Bp., 1971
  • Neveléstörténeti olvasókönyv; összeáll. Jáki László, Komlósi Sándor, Köte Sándor, szerk. Komlósi Sándor; Tankönyvkiadó, Bp., 1978 (Tanárképző főiskolai tankönyvek)
  • A Magyar Pedagógiai Társaság küldöttközgyűlése, 1981. (1982)

Tudományos tisztségei (válogatás)

szerkesztés
  • MTA Pedagógiai Bizottság tagja (1975-1990);
  • MTA Doktori Tanács Pedagógiai szakbizottságának tagja (1975-1990);
  • MTA TMB tagja (1988-1995).

Társasági tagság

szerkesztés
  1. Magyar Nemzet, 2003. aug. 2.
  2. a b Trencsényi László: Köte Sándor (1925-2003)
  3. a b c Szabolcs Éva: Köte Sándor (1925-2003)
  4. Tartalma: A dualizmus korának és Eötvös Józsefnek a közoktatás-politikája.
  • Pedagógiai Ki Kicsoda. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest : Keraban Könyvkiadó, 1997. Köte Sándor szócikkét lásd 147. p.
  • Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Köte Sándor szócikkét lásd I. köt. 935. o.
  • Trencséni László: Köte Sándor (1925-2003). In: Új Pedagógiai Szemle, 2003 október
  • Szabolcs Éva: Köte Sándor (1925-2003). In: Neveléstörténet, 2004/2. sz.