Főmenü megnyitása

A kövi rák (Austropotamobius torrentium, régebben Astacus torrentium) az ízeltlábúak közé tartozó tízlábú rákok egyik faja. Képviselői kizárólag édesvíziek. Magyarországon védett állatok, természetvédelmi értékük: 50 000 Ft.

Infobox info icon.svg
Kövi rák
Steinkrebs.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Család: Astacidae
Nem: Austropotamobius
Faj: A. torrentium
Tudományos név
Austropotamobius torrentium
(Schrank, 1803)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kövi rák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kövi rák témájú médiaállományokat és Kövi rák témájú kategóriát.

JellemzőiSzerkesztés

8–12 cm nagyságú. Az olló zömök, gömbölyded. A fejtoron a szem mögött csak egy pár kitinléc látható (a folyami rákon és a kecskerákon itt két pár kitinléc van). A hosszú, keskeny csőrnyúlványról hiányzik a középső él, szélei többé-kevésbé párhuzamosak. A félkörös nyakbarázda két végén nincs fog. Barnászöld, néha kékes árnyalatú. A tízlábú rákok között ez a legkisebb hazai faj.

ÉletmódjaSzerkesztés

A kövi rák tiszta vízű, kavicsos vagy köves medrű patakokban, a kövek alatt tartózkodik. A kövi rák faroklegyezőjének lökésszerű csapásaival és potrohának begörbítésével úszik hátrafelé. Alkonyat után szeret járni. A kövi rák mindenevő, táplálékát főleg férgek, csigák és kagylók alkotják, de egyéb állatokat, sőt dögöt is fogyaszt.

ÉlőhelyeSzerkesztés

SzaporodásaSzerkesztés

A kövi ráknak nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében szinte teljesen kész rákocskákka fejlődnek, és rövid idő múlva önálló életet kezdenek.

ForrásokSzerkesztés