Kövi rák
A kövi rák (Austropotamobius torrentium, régebben Astacus torrentium) az ízeltlábúak közé tartozó tízlábú rákok egyik faja. Képviselői kizárólag édesvíziek. Magyarországon védett állatok, természetvédelmi értékük 50 000 Ft.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Austropotamobius torrentium (Schrank, 1803) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kövi rák témájú médiaállományokat és Kövi rák témájú kategóriát. |
Jellemzői szerkesztés
8–12 cm nagyságú. Az olló zömök, gömbölyded. A fejtoron a szem mögött csak egy pár kitinléc látható (a folyami rákon és a kecskerákon itt két pár kitinléc van). A hosszú, keskeny csőrnyúlványról hiányzik a középső él, szélei többé-kevésbé párhuzamosak. A félkörös nyakbarázda két végén nincs fog. Barnászöld, néha kékes árnyalatú. A tízlábú rákok között ez a legkisebb hazai faj.
Életmódja szerkesztés
A kövi rák tiszta vizű, kavicsos vagy köves medrű patakokban, a kövek alatt tartózkodik. Faroklegyezőjének lökésszerű csapásaival és potrohának begörbítésével úszik hátrafelé. Alkonyat után szeret járni. A kövi rák mindenevő, táplálékát főleg férgek, csigák és kagylók alkotják, de egyéb állatokat, sőt dögöt is fogyaszt.
Élőhelye szerkesztés
Hegyvidéki patakokban (Magyarországon pl. Pilis, Börzsöny, Kőszegi-hegység, Bükk hegység) él. Előfordul még Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Németországban, Észak-Macedóniában, Romániában, Oroszországban, Szerbiában, Montenegróban, Szlovákiában, Szlovéniában és Svájcban is.
Szaporodása szerkesztés
A kövi ráknak nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében szinte teljesen kész rákocskákká fejlődnek, és rövid idő múlva önálló életet kezdenek.
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
- Greenfo.hu
- Viz-part.hu
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
