Közönséges csipkebogyómoly

rovarfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 9.

A közönséges csipkebogyómoly (Carposina scirrhosella) a valódi lepkék (Glossata) közé sorolt bogyórágó molyfélék (Carposinidae) családjának egyik, Magyarországon is élő faja.

Közönséges csipkebogyómoly
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Copromorphoidea
Család: Bogyórágó molyfélék (Carposinidae)
Nem: Carposina
Faj: C. scirrhosella
Tudományos név
Carposina scirrhosella
Herrich-Schäffer, 1853
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges csipkebogyómoly témájú kategóriát.

Elterjedése, élőhelye

szerkesztés

Elterjedési területe – a család fajainak többségétől eltérően – a Közép-Európától Kis-Ázsiáig terjedő térséget öleli fel. Hazánkban mindenfelé megtaláltató.

Megjelenése

szerkesztés

Szárnyai narancssárga-kávébarna mintásak. Szárnyának fesztávolsága 11–15 mm.

Életmódja

szerkesztés

Évente egy nemzedéke kel ki úgy, hogy a kifejlett hernyó telel át szövedékgubóban, és csak tavasszal bábozódik be. A lepkék 2–3 hét után kelnek ki, és június–júliustól rajzanak, amikor a vadrózsa virágzik. Petéiket egyesével rakják le a kifejlett bogyókra. A kis hernyók berágják magukat a csipkebogyóba, és belülről eszik a termésfalat egészen augusztus–októberig. A kifejlett hernyók a rózsatő közelében, a gyepszintben vagy az avarszintben gubót szőnek, és abban telelnek át.

Tápnövényei csak a rózsafélék, főleg a vadrózsa fajok. Egyes években és helyeken olyan tömegben jelenik meg, hogy szinte minden csipkebogyót megférgesít. Ez a faj több kárt tesz a csipkebogyóban, mint a csipkebogyómoly (Grapholita tenebrosana).

Külső hivatkozások

szerkesztés