Közönséges keringőbogár

rovarfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. október 22.

A közönséges keringőbogár (Gyrinus substriatus)[1] a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a ragadozó bogarak (Adephaga) alrendjébe és a keringőbogár-félék (Gyrinidae) családjába tartozó faj.

Közönséges keringőbogár
Az imágó közelről
Az imágó közelről
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Ragadozó bogarak (Adephaga)
Öregcsalád: Gyrinoidea
Család: Keringőbogár-félék (Gyrinidae)
Alcsalád: Gyrininae
Nemzetség: Gyrinini
Nem: Gyrinus
Geoffroy, 1762
Faj: G. substriatus
Tudományos név
Gyrinus substriatus
Stephens, 1829
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges keringőbogár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges keringőbogár témájú médiaállományokat és Közönséges keringőbogár témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

A közönséges keringőbogár szinte egész Európában előfordul. Magyarországon – és az egész Kárpát-medencében – a keringőbogár-félék leggyakoribb faja. Kisebb állóvizek nyílt felületű részein, patakok csendesebb, árnyas szakaszain országszerte megtalálható. Nem veszélyeztetett, bár a vízszennyeződés miatt egyes populációi veszélyben lehetnek.

Megjelenése

szerkesztés

A lárva hossza 10-15 milliméter, a kifejlett rovaré, azaz az imágóé hossza 4,8-5,5 milliméter. A bogár teste kemény és ovális alakú, áramvonalas. Domború szárnyfedőjén szabályos pontsorok húzódnak. Felülete csillogó fekete. Teste alul részben világosabb, lábai sárgák. Elülső pár lába hosszú, a két hátsó pár láb sokkal rövidebb, ezekkel úszik a víz felszínén. A lábszárak rövidek és laposak, a lábfejek ízei befelé erősen kiszélesedtek, és legyezőszerűen helyezkednek egymásra. A lábszárak és a negyedik lábfejíz szélén lapított, merev úszóserték vannak. Szeme két részből áll, a felső résszel a víz felett, az alsó résszel a víz alatt lát. Csápja rövid, az első íz fül alakú. A lárva teste karcsú, kétszer-háromszor hosszabb, mint a kifejlett rovar teste, 13 szelvényből áll. A lárva lábain hegyes karmok vannak. Kopoltyúi kis nyúlványok, melyeken keresztül a lárva a víz alatt lélegzik. Szájszerve rágó, belül szívócsatornával.

Életmódja

szerkesztés

A közönséges keringőbogár álló- és folyóvizek, gyér növényzetű árkok és szabad vízfelülettel rendelkező tavacskák lakója. A közönséges keringőbogár társas természetű; napközben táplálékot keres, éjszaka új vizekre repül. Ketté osztott szemének felső részével a levegőből, az alsóval a víz alól érkező ellenségeit veszi észre. Maga a vízfelszín azonban kiesik a látóteréből, vagyis abban a síkban, melyben mozog, tulajdonképpen vak. Itt csápja segítségével tájékozódik, amely a felszíni rezgések érzékeléséhez módosult; ilyen módon kerüli el az összeütközést a fajtársaival vagy a vízben lévő tereptárgyakkal, illetve így veszi észre a vízbe esett áldozatát. Ha veszélybe kerül, a víz alá bukik, esetleg tejszerű váladékkal teszi zavarossá a vizet maga körül, így próbál menekülni. Főleg a víz felszínére esett rovarokkal táplálkozik. Lárvája szintén ragadozó, de a vízfelszín alatt szerzi zsákmányát. A kifejlett rovar telel át.

Szaporodása

szerkesztés

A párzás március–április között zajlik. A petéket szálon vagy csomóban a víz alatt rakja le. A kifejlett bogár augusztus végén vagy szeptember elején bújik ki a bábból.

  1. Közönséges keringőbogár. Mi legyen az év rovara 2018-ban? Szavazzatok! – A Magyar Természettudományi Múzeum blogja, 2017. november 6. (Hozzáférés: 2017. december 31.)