Közlekedéstudomány
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A közlekedéstudomány olyan alkalmazott tudományág, melynek feladata a közlekedés és környezetének (természeti, műszaki, gazdasági, humán stb.) elemzése, illetve kölcsönhatásaik feltárása. A közlekedéstudomány értelmezésében - gazdasági, társadalmi, technikai stb. összefüggései miatt - eltérő álláspontok léteznek. Az egyik álláspont szerint alapvető feladata a közlekedés, mint termelési folyamat leggazdaságosabb megoldásainak kidolgozása. Mások a közlekedéstudomány műszaki aspektusait hangsúlyozzák, melynek feladata a leghatékonyabb közlekedési berendezések és megoldások kidolgozása. A közlekedéstudományt a Magyar Tudományos Akadémia az 1950-es évektől önálló tudományterületnek, 2000-től pedig a műszaki tudományterületen belüli tudományágnak tekinti. Legfontosabb diszciplínái: közlekedéstan, közlekedés-gazdaságtan, közlekedéstechnika, közlekedéspszichológia, közlekedési üzemtan, közlekedéstörténet, közlekedésföldrajz, közlekedési jog (fuvarjog), közlekedés-statisztika, logisztika. Ma a közlekedéstudományt széleskörűen művelik Magyarországon. A közlekedéstudomány legfontosabb szaklapjai: Közlekedéstudományi Szemle, Városi Közlekedés, Közlekedésépítés- és Mélyépítés-tudományi Szemle.
A közlekedés ágazatai
szerkesztés- közúti közlekedés
- vasúti közlekedés
- vízi közlekedés
- belvízi hajózás
- tengeri hajózás
- légi közlekedés
- csővezetékes szállítás
A közlekedési vonalak szerint
szerkesztés- síkbeli (közúti)
- térbeli (légi)
Az igénybe vett közlekedési ágazatok szerint
szerkesztés- multimodális (például konténeres szállítás, vasúti-tengerhajózási stb.)
- komodális (például RoLa, RoRo)