Központi beszerző szerv (angolul: central purchasing body) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet. A közbeszerzési szolgáltatók egyik típusa, mely a piacon közbeszerzési szolgáltatásokat nyújt. Rendszerint olyan professzionális szervezet, ami ellenszolgáltatásért cserébe végzi tevékenységét. 2015 előtt kizárólag jogszabály jelölhetett ki központi beszerző szervet. Magyarországon a 2015-ös közbeszerzési reform egyik újítása volt, hogy az ajánlatkérők már maguk is jelölhetnek ki ilyeneket.

TörténeteSzerkesztés

Az első központi beszerzők – a Belügyminisztériumban működő Központi Beszerzési Iroda (KBI) és a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (KGI) – 1996-ban alakultak meg[1] összefüggésben a közbeszerzés intézményének létrehozásával és az 1995. évi XL. törvény hatályba lépésével. A korabeli jogszabályok „kiemelt termékek beszerzőinek” nevezték őket. 1998 elején az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) is központi beszerzőnek jelölték ki,[2] majd úgy döntöttek, hogy 2000-től a három szerv helyett a továbbiakban a KGI járjon el.[3] Ebből a szervezetből jött létre átnevezéssel 2004 elején a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF), ami 2011-ig működött ezen a néven.[4] Ekkor szintén átnevezéssel létrejött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), de egyúttal a Miniszterelnökség irányítása alól a nemzeti és fejlesztési miniszter irányítása alá került.[5]

Központi beszerző szervezetekSzerkesztés

Napjainkban több jogszabály alapján kijelölt magyar központi beszerző létezik, de a közbeszerzési törvény egyéb eseteket is enged:

Beszerző szerv Portál
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság[5] KEF portál
Nemzeti Kommunikációs Hivatal[6] NKOH portál
Állami Egészségügyi Ellátó Központ[7] AEEK portál
Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft.[8] KHN portál

A törvény egyik újítása alapján az ajánlatkérők maguk is létrehozhatnak központi beszerző szervet, vagy maguk közül kijelölhetnek egy ilyet olyan beszerzések tekintetében, melyeknél nem kötelező kormány által kijelölt szerv igénybevétele. Így elképzelhető pl. hogy több kórház kijelöl egy kórházat, és a közös közbeszerzéseiket ez fogja intézi központi beszerző szervként.

A törvény lehetőséget teremt arra is, hogy az ajánlatkérő beszerzési igényét az Európai Unió más tagállamában működő központi beszerző szerv szolgáltatásainak igénybe vételével elégítse ki, illetve az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel együtt hozzon létre központi beszerző szervet.

FeladataiSzerkesztés

A központi beszerző szerv legfontosabb feladata, hogy szerződések vagy keretmegállapodások megkötése útján kielégítse az ajánlatkérők áru- és szolgáltatás-igényét. Ehhez kapcsolódva az alábbi főbb tevékenységeket végzi:[5]

  • összesíti az ajánlatkérők beszerzési igényeit,
  • az igények alapján megtervezi, előkészíti és lefolytatja a szükséges közbeszerzési eljárásokat,
  • megköti a keretmegállapodásokat,
  • karbantartja a kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákat (terméktulajdonságokat),
  • az elektronikus közbeszerzés részeként működteti a központosított közbeszerzési portálját,
  • figyelemmel kíséri a megrendelések teljesítését.

A központi beszerző másik, ritkább feladata a nagykereskedelmi tevékenység. Ennek során árukat vagy szolgáltatásokat szerez be abból a célból, hogy azokat az ajánlatkérők számára továbbértékesítse azokat.

Kapcsolódó jogSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2211/1996. (VII. 24.) Korm. határozat a központi költségvetési szervek beszerzési rendszeréről. (1996) 
  2. 1019/1998. (II. 25.) Korm. határozat a központosított közbeszerzés körébe tartozó országosan kiemelt egészségügyi termékek beszerző szervezetének kijelöléséről. (1998) 
  3. 2215/1999. (VIII. 25.) Korm. határozat a központosított közbeszerzési rendszer továbbfejlesztéséről. (1999) 
  4. 272/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságról (2003) 
  5. a b c 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről. (2004) 
  6. 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről. (2014) 
  7. 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről (2012) 
  8. 237/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelet az emberi erőforrások miniszterének feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós alapokból származó támogatások felhasználására vonatkozó központi beszerző, valamint krízismenedzsment feladatokat ellátó szerv feladat- és hatásköréről. (2017) 

ForrásSzerkesztés

  • szerk.: Dezső Attila: Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez. Complex Jogtár. Budapest: Wolters Kluwer, (2016) 

Kapcsolódó irodalomSzerkesztés

  • A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény kommentárja. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 111. o. (2019). ISBN ISBN 978-615-5710-65-0