Kürtcsiga
A kürtcsiga (Buccinum) a csigák (Gastropoda) osztályában a Sorbeoconcha rendbe sorolt a kürtcsigafélék (Buccinidae) családjának névadó neme.
Kürtcsiga | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Két üres közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) ház és egy operculum
| ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kürtcsiga témájú kategóriát. |
Származása, elterjedése
szerkesztésEnnek fajai a leggyakoribb csigák az európai partok vizeiben, ahol az északi Jeges-tengertől a Vizcayai-öbölig mindenfelé előfordulnak. Benyomultak a Balti-tenger északi és nyugati partvidékeire is. Észak-Amerika keleti partján is előfordulnak.
Megjelenése, felépítése
szerkesztésHázának vastagsága egyedenként rendkívül különböző. A wattok lakóinál vékony héjú, míg vastag azoké az állatoké, amelyek a parti hullámverésben élnek. A házak felületét axiális irányú, hullámos vonalakban elhelyezkedő kiemelkedések és a kanyarulatokon hosszirányban futó finom rovátkák érdesítik. A ház hossza fajtól függően 5–16 centiméter. Héjukat részben durva külső héjréteg (periostracum) borítja, ami alól kilátszik a fehéresszürke, sárga vagy barna ház. Lábán egy tojás alakú, elszarusodott héjfedö (operculum) helyezkedik el.
Életmódja, élőhelye
szerkesztésA homokos, iszapos és sziklás tengerfenéken él az apályvonal alatt. Több faj brakkvízben is jól érzi magát.
Szaporodása
szerkesztésPetéit sárgás tokokban rakja le; a tokok nagy fürtökbe tapadnak össze. Ezekben mintegy 1000 pete található, amelyek közül azonban csupán néhány fejlődik ki. A vízparton talált petetokok csaknem mindig üresek.
Felhasználása
szerkesztésAz összetapadt petetokokat a hullámok gyakran a partra sodorják; ezeket a halászok „tengeri szappan” néven szívesen használják kezük tisztítására. Szétmorzsolva hatékony viszketőpor lesz belőlük.
A csigákat a horgászok kiváló csalinak tartják. A partvidékeken az emberek is megeszik, tehát Európa nagy halpiacain is kaphatók. Megürült házaikban szívesen telepszenek meg a remeterákok.
Rendszerezésük
szerkesztésA nembe az alábbi fajok és alfajok tartoznak:[2]
- Buccinum abyssorum A. E. Verrill, 1884
- Buccinum aleuticum Dall, 1895
- Buccinum amaliae Verkruzen, 1878
- Buccinum angulosum J. E. Gray, 1839
- Buccinum angulosum angulosum J. E. Gray, 1838
- Buccinum aniwanum
- Buccinum baerii (Middendorff, 1848)
- Buccinum baerii baerii (Middendorff, 1848)
- Buccinum baerii polium Dall, 1907
- Buccinum belcheri Reeve, 1855
- Buccinum bulimuloideum Dall, 1907
- Buccinum chartium Dall, 1919
- Buccinum chishimananux
- Buccinum chishimanum Pilsbry, 1904
- Buccinum ciliatum Fabricius, 1780
- Buccinum ciliatum sericatum - szinonimája: Buccinum sericatum Hancock, 1846
- Buccinum cnismatum Dall, 1907
- Buccinum cyaneum Bruguiere, 1792
- Buccinum cyaneum cyaneum Bruguiere, 1792
- Buccinum cyaneum patulum G. O. Sars, 1878
- Buccinum cyaneum perdix Morch, 1868
- Buccinum diplodetum Dall, 1907
- Buccinum eugrammatum Dall, 1907
- Buccinum fringillum Dall, 1877
- Buccinum glaciale Linnaeus, 1761
- Buccinum gouldii A. E. Verrill, 1882
- Buccinum hertzensteini Verkruzen, 1882
- Buccinum humphreysiana Bennett, 1825
- Buccinum hydrophanum Hancock, 1846
- Buccinum inexhaustum Verkruzen, 1878
- Buccinum kadiakense Dall, 1907
- Buccinum micropoma Thorson, 1944
- Buccinum midori
- Buccinum moerchi Friele, 1877
- Buccinum nivale Friele, 1882
- Buccinum normale Dall, 1885
- Buccinum ochotense (Middendorff, 1848)
- Buccinum oedematum Dall, 1907
- Buccinum orotundum Dall, 1907
- Buccinum pemphigus Dall, 1907
- Buccinum pemphigus major Dall, 1919
- Buccinum pemphigus orotundum Dall, 1907
- Buccinum pemphigus pemphigus Dall, 1907
- Buccinum percrassum Dall, 1883
- Buccinum physematum Dall, 1919
- Buccinum picturatum Dall, 1877
- Buccinum planeticum Dall, 1919
- Buccinum plectrum Stimpson, 1865
- Buccinum polaris J. E. Gray, 1839
- Buccinum rondinum Dall, 1919
- Buccinum rossellinum Dall, 1919
- Buccinum rossicum
- Buccinum sandersoni Verrill, 1882
- Buccinum scalariforme Moller, 1842
- Buccinum sigmatopleura Dall, 1907
- Buccinum simulatum Dall, 1907
- Buccinum solenum Dall, 1919
- Buccinum striatissimum G. B. Sowerby III, 1899
- Buccinum strigillatum Dall, 1891
- Buccinum tanguaryi Baker, 1919
- Buccinum taphrium
- Buccinum tenebrosum Hancock, 1846
- Buccinum tenellum Dall, 1883
- Buccinum totteni Stimpson, 1865
- Buccinum tsubai
- Buccinum tumidulum G. O. Sars, 1878
- közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) típusfaj Linnaeus, 1758
- Buccinum viridum Dall, 1889
Források
szerkesztés- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Carl Linnaeus|Linnaeus (1758). Systema Naturae, ed. 10, 734; 1767, ed. 12, 1196.
- ↑ Worldwide Malacological Catalog: Buccinidae[halott link]