Kėdainiai Litvánia egyik legrégibb városa, a Nevėžis-folyó partján fekszik. Első említése 1372-ből való, Hermann de Wartberge Livóniai krónikájá-ban. 2001-ben a lakosság száma 32 048 volt. Kédainiai 17. századi belvárosa az egyik legrégebbi Litvániában.

Kėdainiai
A Didžioji utca részlete
A Didžioji utca részlete
Kėdainiai címere
Kėdainiai címere
Közigazgatás
Ország Litvánia
MegyeKaunas
Alapítás éve1590
Irányítószám LI - 57288
Népesség
Teljes népesség23 447 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület25 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 55° 17′, k. h. 23° 58′Koordináták: é. sz. 55° 17′, k. h. 23° 58′
Kėdainiai weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kėdainiai témájú médiaállományokat.

A korábbi városháza, a rektorok háza, a Szent György-templom, a református templom, a skót kereskedők háza mind jelentős építészeti emlék. A város egyediségét az adja, hogy mindenkinek, aki a városba jött, egy téglát kellett magával hoznia, ami a város építését szolgálta. Kėdainiai északi részén található egy érdekes építmény: Litvánia egyetlen minaretje.

A város a környék adminisztrációs központja. A közelben helyezkedik el az ország földrajzi központja, Ruoščiai.

Története szerkesztés

A 17. században, a Lengyel–Litván Unió és a svédek közötti harcokban több csata is zajlott a város környékén. 1655-ben egy rövid életű békét hoztak létre kėdainiai unió néven, melyet a Radziwiłł család két tagja írt alá a kėdainiai kastélyban. A kastélyban található egy református templom (1631), ahol a család két jelentős tagja, Krysztof és a fia, Janusz nyugszik.

1940-ben a város mintegy 300 diáknak és tanárnak adott menedéket, akik miri jesivából menekültek oda. A hidegháború alatt a városban légibázis működött. 1989 óta Kėdainiai testvérvárosa a német Sömmerda.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Resident population by city / town at the beginning of the year. Statisztikai Hivatal, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2023. február 12.)

További információk szerkesztés