Kő (település)
Kő (horvátul: Kamenac) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Hercegszöllőshöz tartozik.
| Kő (Kamenac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Hercegszöllős |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31309 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 129 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′, k. h. 18° 42′Koordináták: é. sz. 45° 46′, k. h. 18° 42′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Eszéktől légvonalban 23, közúton 32 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Baranyában, a Drávaszög középső részén, a Báni-hegység déli lábánál, Karancs és Hercegszöllős között fekszik. Egyetlen utcája a Glavna (Fő) utca.
Története szerkesztés
1963-ban régészeti terepbejárás során az eszéki múzeum munkatársai a falu melletti szántóföldeken és kertekben nagyszámú római építőanyag maradványait és kerámiatöredékeket találtak.[2] Ebből azt a következtetést vonták le, hogy itt, a Duna menti római limes közelében római település, vagy villa állt. A tervszerű régészeti feltárás hiányában ez a kérdés máig nyitott maradt.
Kő település első írásos említése 1289-ben „Kev” alakban történt. 1367-ben és 1460-ban „Kw”, 1497-ben „Kew” formában találjuk a korabeli oklevelekben. A szekcsői Herczeg család birtoka volt.[3] A török 1526-ban szállta meg. Az 1591-es török adókönyvben „Köh” néven 38 kapuval szerepel. Az adókönyv nevei alapján a falut magyarok lakták.[4]
A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A felszabadítás után Kő a bellyei uradalom része lett. A bellyei uradalom részeként előbb kamarai birtok, majd királyi adományként hadi érdemeiért Savoyai Jenő herceg kapta meg. Savoyai 1736-os halála után, miután örököse nem volt, a birtok a kamarára szállt. Mária Terézia 1780. május 5-én leányának Mária Krisztinának és férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek adományozta. Miután ők is gyermektelenek voltak, a birtokot Károly Lajos főherceg örökölte. Károly örököse fia, Albrecht lett, majd halála után Albrecht testvérének fia, Frigyes lett a következő ura, egészen az első világháborúig.
A környező többi faluhoz hasonlóan Kő határának nagy része szőlő és erdő volt. A gazdák kiváló borokat termeltek. Gazdag legelőin jelentős állatállományt tartottak, ezeket vásárokon adták el. 1857-ben 440, 1910-ben 369 lakosa volt. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 31%-a magyar, 28%-a horvát, 19%-a szerb, 7%-a jugoszláv, 1%-a német nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 166 lakosa volt.
Népessége szerkesztés
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 440 | 446 | 473 | 447 | 390 | 369 | 377 | 475 | 342 | 338 | 374 | 382 | 271 | 294 | 177 | 166 |
(1869-től településrészként, 1991-től önálló településként. 1921-ben és 1931-ben lakosságát Hercegszöllőshöz számították.)
Gazdaság szerkesztés
A településen hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a szőlőtermesztés képezi a megélhetés alapját. Egyre ismertebbé válik a falu Budzsáknak nevezett része, amelyben pincesor van és egyfajta borútnak számít. A falu északi részén található drávaszögi löszhát lejtőin fekszik, körülötte a Belje Rt. és magánszemélyek szőlőültetvényei vannak.
Nevezetességei szerkesztés
A református templom pontos építési ideje nem ismert, általában a 17. század végére teszik. Egy tűzvészben súlyosan megrongálódott, ezért 1877-ben átalakítva építették újjá. A második világháborúban ismét súlyos sérüléseket kapott. 1946-ban sérüléseit kijavították, a tornyot viszont csak 1960-ra tudták újjáépíteni. 1963-ban a földrengésben újra súlyos károk érték, de 1966-ra helyreállították. Legutóbb 2001-ben és 2004-ben renoválták.
Kultúra szerkesztés
A „Tánc” Magyar Kulturális Egyesület 2000-ben alakult Kőben azzal a céllal, hogy ápolják a magyar nyelvet és kultúrát, megőrizzék a népi hagyományokat. Az egyesületen belül játszóház és női kreatív csoport működik. A legújabb csoportja az egyesületnek a színjátszó csoport.
Oktatás szerkesztés
A településen a Hercegszöllősi Általános Iskola területi iskolája működik.
Sport szerkesztés
Az NK Sloboda Kamenac labdarúgóklub a 20. században működött.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6159.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása – A Baranya megyei Levéltár évkönyve Pécs, 1979.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
