K. Császár Ferenc

(1879–1955) magyar építész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. május 6.

(Kolgyári)[2] K. Császár Ferenc, teljes nevén: Császár Ferenc József (Budapest, 1879. május 4.[3] – Budapest, 1955. október 20.) magyar építész.

K. Császár Ferenc
SzületettCsászár Ferenc József
1879. május 4.
Budapest
Elhunyt1955. október 20. (76 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeFarkasréti temető[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz K. Császár Ferenc témájú médiaállományokat.

Szülei Császár Ferenc és Buda Kornélia.[3] Elsősorban a két világháború között alkotott középületeket. Stílusára néhol a historizmus (korai műve), később a szecesszió és az art déco hatott.

1955-ben hunyt el 77 éves korában tüdőgümőkórban.[3] A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.[4]

Felesége Fittler Margit, akivel 1907-ben kötött házasságot,[3] s akitől egy leánya, K. Császár Margit született. Testvére Kuttner Kálmánné Császár Ilona volt.[4]

Ismert épületei

szerkesztés

Tervben maradt épületek

szerkesztés
  • 1913: Igazságügyi palota, Nagykanizsa (I. díj) – az I. világháború megakadályozta a terv kivitelét[12]
  • 1914: Törvényszék, Karánsebes (Mikle Károllyal közösen)[13]
  • 1923: Néprajzi Múzeum, Budapest[14]
  • 1941: Nádor-kert-lágymányosi stadion és a kiállítási terület, Budapest[15]
  1. a b https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/369947;jsessionid=708CBD41BCA1E3CE52112CDE15622E17#
  2. https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MagyarKepzomuveszekLexikona_01/?pg=344&layout=s
  3. a b c d Budapest XXII. kerületi állami halotti anyakönyv 168/1955.
  4. a b Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  5. Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. ISBN 963 15 4278 5, 227. o.
  6. https://majt.elte.hu/media/66/1a/ead4be786315f96ff496da8f687c5fb092ba12e8fcc67d7539b4b278d565/MAJT-Jogtorteneti-Szemle-20170102.pdf
  7. https://pestbuda.hu/cikk/20200721_egy_kis_genova_a_gellert_hegyen_megtalaltuk_a_mintakent_szolgalo_epuletet_az_olasz_varosban
  8. Az épületre K. Császár vázlatterveket készített, amelyeket Maróthy részletes tervvé dolgozott át. (Fővárosi Közlöny, 1930 (41. évfolyam, 1-41. szám)1930-05-16 / 39. szám) Ferkai András kutatásai szerint ugyanakkor az építészirodában dolgozó Rimanóczy készítette el a terveket, csak nem őt jelölték meg szerzőként. (Budapest, 2008. (31. évfolyam) 6. szám június / Gerle János: Art deco Budapest)
  9. http://old.bv.gov.hu/vac-fegyintezeti-korhaz
  10. http://www.hotelcentral.hu/varos-es-koernyeke
  11. https://birosag.hu/hirek/kategoria/birosagokrol/tetoszerkezet-bastyakerites-es-irattar-renovalas-atfogo
  12. http://tgym.hu/images/kiadvanyok/zm12.thury.pdf
  13. http://real.mtak.hu/137822/1/Forum%20Iuris-Tortenelmi%20birosagi%20epuletek%20Erdelyben%2000%20web%2B.pdf
  14. https://pestbuda.hu/cikk/20220524_ilyen_is_lehetett_volna_egy_szazeves_terv_a_neprajzi_muzeumhoz
  15. http://epa.oszk.hu/02100/02120/00026/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_26_009.pdf

További információk

szerkesztés