K. Császár Ferenc

(1879–1955) magyar építész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 11. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

(Kolgyári)[2] K. Császár Ferenc, teljes nevén: Császár Ferenc József (Budapest, 1879. május 4.[3] – Budapest, 1955. október 20.) magyar építész.

K. Császár Ferenc
SzületettCsászár Ferenc József
1879. május 4.
Budapest
Elhunyt1955. október 20. (76 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeFarkasréti temető[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz K. Császár Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szülei Császár Ferenc és Buda Kornélia.[3] Elsősorban a két világháború között alkotott középületeket. Stílusára néhol a historizmus (korai műve), később a szecesszió és az art déco hatott.

1955-ben hunyt el 77 éves korában tüdőgümőkórban.[3] A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.[4]

Felesége Fittler Margit, akivel 1907-ben kötött házasságot,[3] s akitől egy leánya, K. Császár Margit született. Testvére Kuttner Kálmánné Császár Ilona volt.[4]

Ismert épületei

szerkesztés
  • 1909: elemi iskola, Budapest, Pálffy u. (elpusztult)[5]
  • 1913: Járásbíróság, Nagyatád[6]
  • 1913–1914: Schoch–Hegedüs-villa, 1016 Budapest, Orom utca 4.[7]
  • 1930: Dandár Gyógyfürdő, 1095 Budapest Dandár u. 3.[8]
  • 1931: Fegyintézeti Kórház, Vác[9]
  • 1936–1937: Nagykanizsai Járásbíróság (egyben Városháza, Polgármesteri Hivatal),[10] 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. (Hübner Tiborral közösen)[11]

Tervben maradt épületek

szerkesztés
  • 1913: Igazságügyi palota, Nagykanizsa (I. díj) – az I. világháború megakadályozta a terv kivitelét[12]
  • 1914: Törvényszék, Karánsebes (Mikle Károllyal közösen)[13]
  • 1923: Néprajzi Múzeum, Budapest[14]
  • 1941: Nádor-kert-lágymányosi stadion és a kiállítási terület, Budapest[15]

További információk

szerkesztés