Kaštelir
Kaštelir (olaszul: Castellier) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kaštelir-Labinci községhez tartozik.
| Kaštelir | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Kaštelir-Labinci |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Enio Jugovac |
| Irányítószám | 52464 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 305 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 11″, k. h. 13° 41′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 11″, k. h. 13° 41′ 06″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Az Isztria középnyugati részén, Porečtől 10 km-re északkeletre, a Poreč-Vižinada út mentén fekszik.
Története szerkesztés
A római korban Kaštelir területe Parentium (a mai Poreč) kolóniájához tartozott. Itt haladt át a Via Flavia nevű hadiút, mely Trieszt irányából a Mirna völgyén át Poreč és Póla felé vezetett. Előbb bizánci, majd frank uralom alatt állt. 929-ben a poreči püspökség birtoka lett és attól fogva gyakran változtak az urai. A 10. században épült fel az a vár, melyről az egész település a nevét kapta és mai címerében is ezt ábrázolják. Kaštelirt 983-ban II. Ottó német-római császár oklevele "Castellione" néven említi először a poreči püspökség birtoként. A püspökség 1171-ig volt a birtokosa, ekkor Meinhard von Eppenstein görzi gróf és a Schwarzenburg család hűbérbirtoka lett. 14. században a Velencei Köztársaság fennhatósága alá került. A folyamatos háborúk és járványok következtében lakossága nagyrészt kipusztult. A kipusztult lakosság helyére a velencei hatóságok Dalmáciából a török hódítás elől menekült horvátokat telepítettek. Ekkor kezdődött az a népességgyarapodás, mely a 18. és a 19. században is folytatódott. Ekkor jött létre számos környező kis település (Babići, Tadini, Krančići, Valentići, Kovači, Brnobići, Roškići, Deklići, Mekiši és Rojci). A Višnjan felé vezető úton házak sora épült fel, így Kaštelir összért a szomszédos Labincival. 1797 a Velencei Köztársaság bukása után az Isztria francia, majd osztrák kézre került. 1857-ben 643, 1910-ben 476 lakosa volt. 1896-ban pedig itt nyílt meg a félsziget egyik első horvát iskolája. 1908-ban a régi helyén felépült a kašteliri új plébániatemplom. 1909-ben a településen horvát fúvószenekar alakult. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1997-ben megalakult Kaštelir-Labinci község, melyet a két település földrajzi közelsége, közös történelmi múltja és szoros családi kötődései indokoltak. 2011-ben 319 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, ezen belül szőlőműveléssel, olajbogyó termesztéssel és állattartással foglalkoznak.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt háromhajós plébániatemploma 1908-ban épült, 30 méter magas harangtornyát 1869-ben építették.
- Szent Rókus tiszteletére szentelt temetőkápolnája 1856-ban épült.
- A Kaštelirből Labincibe menő út mellett áll a régi plébániatemplom, freskóit a 15. század elején festették.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 643 | 709 | 442 | 368 | 394 | 476 | 1313 | 1480 | 434 | 370 | 324 | 268 | 300 | 295 | 283 | 319 |
További információk szerkesztés
- Kaštelir-Labinci község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2008. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kaštelir az Istrapédián (horvátul)
- Kaštelir az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
- Várak a Mirna folyótól délre - A Građevinar folyóirat 2012. évi 8. száma (horvátul)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
