Főmenü megnyitása

Kabos László (színművész, 1894–1937)

Kabos László 1916-ban

Kabos László (született Friedszám) (Bükkösd, 1894. május 22.Budapest, Kőbánya, 1937. március 1.)[1] színész.

ÉletútjaSzerkesztés

Friedszám Jakab és Brogli Franciska fiaként született. A pécsi főreáliskolában tette le az érettségi vizsgát. Eredetileg festőnek készült, azonban 1912-ben úgy döntött, hogy inkább a színi pályára lép. Első igazgatója Pécsett Füredi Béla volt, majd játszott Nádassy József, Szabó Ferenc, Kürthy György, Fekete Mihály, Gróf László, Csáky Antal, Mariházy Miklós és Gulyás Menyhért társulatában is. Karénekes volt a pécsi színházban, de pályája túlnyomó részét Nagyváradon és Kecskeméten töltötte. Legnagyobb sikereit az Élő holttest (Fedja), Elzevir (Andersen), Vén gazember (címszerep), Bánk bán (Tiborc), Noszty fiú esete Tóth Marival (Bubenyik), Oroszország (I. Pál cár), Marika (Orbán Sándor), Ábris rózsája (Lévy Salamon) szerepekben aratta. Az első világháborúban hadnagyként szolgált, megsebesült a harctéren, majd 1915 nyarán orosz hadifogságba került.[2] Cserefogolyként érkezett haza 1916-ban.[3] 1919. június 10-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette a nála tíz évvel idősebb Kroó Erzsébetet, Kroó Mór és Braunstein Róza lányát.[4] 1924-ben Komlós Vilmos, a Fővárosi Operettszínház volt tánckomikusa, Kabos Lászlóval társulva kamaratársulatot létesített, amellyel a Dunántúl kisebb városait járták be.[5] Irodalmi téren is működött, megjelentek novellái, versei és dramaturgiai esszéi is. Élete utolsó éveiben tüdőbeteg volt, de még fellépett vidéken és Budapesten is. A Pécsi Napló így jellemzi a róla szóló nekrológban: "Elsőrendű színész volt, művész, aki egyéniségének eredetiségét belevitte minden szerepébe. Elvei voltak, voltak amelyekkel megalkudni nem tudott, a művészetet mindennél többre tartotta, többre a saját életénél. 43 éves volt mindössze. Melegszívű, kulturált, minden szépért, nemesért lelkesedni tudott." Budapesten halt meg tüdőgümőkórban a Maglódi út 89-91. szám alatti Horthy Miklós Közkórházban (mai Bajcsy-Zsilinszky Kórház), Kecskeméten helyezték örök nyugalomra.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 258/1937. folyószáma alatt.
  2. Pesti Napló, 1915. november 13. 317. sz., 13. o.
  3. Az Est, 1916. június 29. 179. sz., 7. o.
  4. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 2594/1919. folyószáma alatt.
  5. Színházi Élet - 1924/12. sz., 77. o.

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával… Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]
  • Pécsi Napló, 1937. március 5.