Kacagó csér
A kacagó csér (Gelochelidon nilotica vagy Sterna nilotica) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó Gelochelidon nem egyetlen faja.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Gelochelidon nilotica (Gmelin, 1789) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kacagó csér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kacagó csér témájú médiaállományokat és Kacagó csér témájú kategóriát. |
_Gilgit-Baltistan,_Pakistan.jpg)
Korábban a Sterna nemhez sorolták, Sterna nilotica néven.
Elterjedése, élőhelyeSzerkesztés
Mind az öt kontinensen honos. Tengeri mocsarak, lagúnák partvidékén, valamint a szárazföldek sós tavainál és szikes mellékeinél él. Az európai állomány telelni Afrikába vonul.
AlfajaiSzerkesztés
- Gelochelidon nilotica nilotica
- Gelochelidon nilotica addenda
- Gelochelidon nilotica aranea
- Gelochelidon nilotica groenvoldi
- Gelochelidon nilotica macrotarsa
- Gelochelidon nilotica vanrossemi
MegjelenéseSzerkesztés
Testhossza 35-38 centiméter, szárnyfesztávolsága 100-115 centiméter és testtömege 190-260 gramm. Feje és tarkója fekete, a tollazata fehér.
ÉletmódjaSzerkesztés
Ízeltlábúakkal, gilisztákkal, kisebb rágcsálókkal, kétéltűekkel és halakkal táplálkozik.
SzaporodásaSzerkesztés
Fészkét szigetekre, zátonyokra és partokra építi. A fészakalja 1-4 tojásból áll, melyen mindkét szülő, felváltva 22-23 napig kotlik. A fiókák 28-35 nap után válnak önállóvá.
Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés
A hazai szikes tavakon egykor kis számban költött, de mára – mint fészkelő faj – a Kárpát-medencéből kihalt. Kóborló példányai április és november között fordulnak elő Magyarországon, halastavakon, szikes tavakon és folyókon. Olykor egy időben több példányt is észlelnek.
ForrásokSzerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
