Főmenü megnyitása

Dr. Kanyó Zoltán (Budapest, 1940. február 22.Szeged, 1985. március 5.[1][2]) magyar germanista, filológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1974).

Kanyó Zoltán
Balról jobbra ülő alakok: Nagy Imre, Kanyó Zoltán aranygyűrűs doktorrá avatás közben, mögötte az ő professzora, Halász Előd dékán áll (1965).
Balról jobbra ülő alakok: Nagy Imre, Kanyó Zoltán aranygyűrűs doktorrá avatás közben, mögötte az ő professzora, Halász Előd dékán áll (1965).
Született 1940. február 22.
Budapest
Elhunyt 1985. március 5. (45 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Házastársa Soós Enikő
Foglalkozása germanista, filológus

ÉletpályájaSzerkesztés

Felsőfokú tanulmányokat a szegedi József Attila Tudományegyetemen folytatott 1958-63 közt francia és német szakon. Halász Előd professzor legjobb tanítványai közé tartozott Bernáth Árpáddal, Csúri Károllyal együtt. 1964-től a JATE német tanszékén dolgozott. 1965-ben szerezte meg sub auspiciis irodalomtudományi egyetemi doktorátusát. 1973-ban védte meg kandidátusi értekezését, amelyben a generatív poétika lehetőségeit mérte fel (az értekezés címe: Sprichwörter – Analyse einer einfachen Form/Közmondások – Egy egyszerű forma elemzése).[3] 1977-től az összehasonlító irodalomtudományi tanszék vezetője volt, itt tanított és kutatott haláláig. Szegeden, 1978. szeptember 14-16-án tartott irodalomelméleti konferencia előadásait Németh G. Bélával együtt kötetben adta közre Studia Poetica[4] összefoglaló címen, magyar és német nyelven. 1979-ben megalakult a szegedi Bölcsészettudományi Karon a szemantika kutatócsoport, amelyet haláláig vezetett. Korai halálát agydaganat okozta. Özvegye és fia maradt utána. A szegedi Belvárosi Temetőben[5] nyugszik, síremlékét Melocco Miklós formázta mészkőből.[6]

Tevékenységének középpontjában a szövegelmélet és különösen a narratológia állt. Foglalkozott az irodalmi elbeszélés igazságfogalmának értelmezési lehetőségeivel is, s Bertolt Brecht magyarországi recepciójával, az irodalmi formák szemiotikai elemzésével.

Kötetei (válogatás)Szerkesztés

  • Interpretation. Untersuchungen zu Gryphius, Borchert und Böll. (Bernáth Árpáddal és Csúri Károllyal). Kronberg/Ts. 1975. 266 p.
  • Az irodalmi elbeszélés elméleti kérdései. Narratológiai tanulmányok; szerk. Kanyó Zoltán; JATE, Szeged, 1980 (Studia poetica)
  • Sprichwörter Analyse einer Einfachen Form. Ein Beitrag zur generativen Poetik (1981)
  • Simple forms / Einfache Formen; szerk. Kanyó Zoltán; JATE, Szeged, 1982 (Studia poetica)
  • Comparative literary studies Essays presented to György Mihály Vajda; szerk. Fried István, Kanyó Zoltán, Pál József; JATE, Szeged 1983
  • Fictionality; szerk. Kanyó Zoltán; JATE, Szeged 1985 (Studia poetica)
  • Tanulmányok az irodalomtudomány köréből (társszerkesztő, 1988, posztumusz kiadás)
  • Szemiotika és irodalomtudomány Válogatott tanulmányok; szerk. Bernáth Árpád, Csúri Károly, ford. Kertész András, Orosz Magdolna, Tarnay László; JATE, Szeged, 1990

Tudományos közleményei (válogatás)Szerkesztés

  • Beitrage zu einer semiotischen Literaturtheorie. In Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae : Acta Germanica et Romanica, 1969.
  • Beszédmód, műnem, műfaj. In Helikon, 1973.
  • La narration et les types de discours. In A semiotic landscape. (Proceedings of the First Congress of the International Association for Semiotic Studies.) The Hague—Paris—New York, 1979.
  • Probleme der literarischen Kommunikation in linguistrscher Sicht. In Studia Poetica. Vol. 2. Literary semantics and possible worlds. Szeged, 1980.
  • Narrativik und „mögliche Welten”. In Studia Poetica. Vol. 2. Literary semantics and possible worlds. Szeged, 1980.
  • The main views on fictionality in the logico-semantic tradition. IN Studia poetica. Vol. 3. Studies in the semantics of narrative. Szeged, 1980.
  • Narrative and communication. An attempt to formulate some principles for a theoretical account of narrative. In Studia Poetica. Vol. 4. Simple forms. Szeged, 1982.
  • Zur Forschungslage der Stilistik. In Ars Semiotica, 1982. Vol. 4—5.[7]

Díjak, elismerésekSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

1986-ban özvegye, Soós Enikő létrehozta a Kanyó Zoltán-díjat, melyet minden évben olyan személy kap, aki 40. évnél nem idősebb, irodalomelméletet művelő kutató.[8]

1990-ben irodalomelméleti tanulmányaiból 400 oldalas válogatást adott közre a szegedi JATE Irodalomelmélet és szemiotika címen Bernáth Árpád és Csúri Károly szerkesztésében.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gyászjelentés
  2. Gyászjelentése
  3. Bernáth Árpád: Idegen nyelvi modern filológia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. 148. p.
  4. Az irodalmi elbeszélés elméleti kérdései : narratológiai tanulmányok : [a Szegeden, 1978. szeptember 14-16-án tartott irodalomelméleti konferencia előadásai] / [volumen curavit Z. Kanyó ; írta Németh G. Béla et al.]. – Szeged : [József Attila Tudományegyetem], 1980. – 373 p. (Studia poetica, ISSN 0209-9403 ; 1.). – Bibliográfiákkal. – Az Acta historiae litterarum hungaricarum Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae supplementuma. – ISBN 963 481 162 0
  5. Sírhelye: XVIII-C/1-11
  6. Csányiné Balli Emese fényképe Kanyó Zoltán síremlékéről.. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 21.)
  7. Lista A szegedi egyetemi almanach nyomán, lásd forrásokban i.m.
  8. Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Közalapítvány[halott link]

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés