Kaprióra
Kaprióra, 1911 és 1918 között Kaprevár (Kapriora, románul: Căprioara) falu Romániában, Arad megyében.
| Kaprióra (Căprioara) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Soborsin |
| Rang | falu |
| Községközpont | Soborsin |
| Irányítószám | 317271 |
| SIRUTA-kód | 11860 |
| Népesség | |
| Népesség | 312 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 57″, k. h. 22° 16′ 39″45.982372°N 22.277553°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 57″, k. h. 22° 16′ 39″45.982372°N 22.277553°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésA Maros bal partján, hegyek lábánál, a községközpont Soborsintól 6 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete
szerkesztés1337-ben Caprewar alakban említették. Ezzel Kiss Lajos szerint az legkorábbról datált román eredetű településnév a középkori Magyarországon. Az alapjárul szolgáló căprioară szó nyelvjárási jelentése 'kecskegida'. Talán a falura vonatkozik egy 1256-os oklevél 1572-es másolatában említett Nagkechkes név is. 1596-ban Kapriora.
Története
szerkesztésRomán falu volt Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyében. A 18–19. században kincstári birtok. 1717-ben még tizenhét, 1786-ban már 145 család lakta. 1770-ben az egész lippai kerületben Lippán kívül csak itt működött román nyelvű iskola. Részt vett a marosi sószállításban – 1785-ből adatolt pecsétje sószállító dereglyét ábrázolt. 1844-ben akkori birtokosa, Wodianer Sámuel kapriorai előnévvel kapott magyar nemességet. A család 1886-ban, ugyanezen előnévvel bárói címet is szerzett. A falu 4877 kataszteri holdas határának 1895-ben 69%-át a Wodianer-birtok foglalta el, amely főként erdőkből állt.
Népessége
szerkesztésLátnivalók
szerkesztés- A falu határában két barlang található: a Sinesie-barlang a Kápolnásra vezető földúton kb. 300 méterre, a Duțu-barlang pedig a Pozsgára vezető út közelében.
Gazdasága
szerkesztés- Határában sárga és rózsaszínű jura mészkövet bányásznak. A kitermelés már a 20. század elején is folyt, a Wodianer-uradalom területén található három-négy kőfejtőben.[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Schafarzik Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904
Források
szerkesztés- Rodica Colta – Doru Sinaci – Ioan Traia: Căprioara. Arad, 2011
.svg){kind=small}