Karácsonkő

város Romániában, Neamț megyében

Karácsonkő (románul Piatra Neamț) város az Aranyos-Beszterce partján Romániában, Moldvában. Neamț megye székhelye. Mivel a Keleti-Kárpátok nyúlványainak lábainál fekszik, a város tája festői.

Karácsonkő (Piatra Neamț)
A város panorámája a lanovkából
A város panorámája a lanovkából
Karácsonkő címere
Karácsonkő címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeNeamț
Rang municípium
Községközpont Piatra Neamț
Beosztott falvak
  • Ciritei
  • Doamna
  • Văleni
Polgármester Gheorghe Ștefan (PD-L)
Irányítószám 610004–610360
Körzethívószám +40 x33[1]
SIRUTA-kód 120726
Népesség
Népesség82 375 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság42 (0%, 2021)[4]
Község népessége79 679 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség1354 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság310 m
Terület77,4 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″
Karácsonkő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonkő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Neve szerkesztés

A város első írásos említésekor (1395) a neve Karácsonkő: „in terra nostra Molduana ante villam Karachonkw.”[5] A román név Piatra lui Crăciun ennek a fordítása. A várost nevezték még Târgu Piatranak (azaz kővásár) vagy egyszerűen Piatranak (kő) is. A kommunista időkben nevezték el Piatra Neamț-nak, hogy a kereszténységre utaló nevet eltüntessék. A Neamț a város folyójának a neve, és vagy „németet” jelent, vagy pedig egy „csendes, néma” jelentésű szláv szóból ered.

A Karácsonkő név eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a Karácsony személynévből jön, a másik szerint a kerecsen(sólyom), régiesen karacsun szóból. Ez utóbbi feltevést az is támogatja, hogy a környéken számos magyar eredetű, sólyomfajtáról elnevezett hegy található (Csalhó – Ceahlău : a csaholó, csagoló sólyomfajta ragadozó madárról,[6] Ráró – Rarău: sólyomfajta,[7] Sólyomkő – Piatra Șoimului[8]). Állítólag a csángóföldi Klézsén az öregek Kerecsenkőnek nevezik a várost.[9]

Földrajz szerkesztés

 
Az Aranyos-Besztercén lévő egyik víztározó

Karácsonkő 350 km-re Bukaresttől északra, Jászvásártól pedig 100 km-re nyugatra fekszik, a történelmi Moldva középső-keleti részén. A legközelebbi repülőtér 60 km-re délre Bákóban van. Megközelíthető a Bukarest-Jászvásár útvonalon, illetve a Jászvásár–SzucsávaMarosvásárhely útvonalon is.

A várost a Pietricica (590 m), Cozla (679 m), Cernegura (852 m), Bâtca Doamnei (462 m) és a Cârloman (617 m) nevű dombok veszik körül, amelyek mind a Keleti-Kárpátokhoz tartoznak. Mellette található az Aranyos-Beszterce két víztározója.

Városrészek szerkesztés

 
A városközpont térképe

A város a következő negyedekre van felosztva:

  • Központ (Centru)
  • Dărmănești
  • Precista
  • Mărăței
  • Május 1. (1 Mai)
  • Sarata
  • Szőlősvölgy (Valea Viei)
  • Régi állomás (Gara Veche)
  • Remény negyed (Speranța)

Történelem szerkesztés

Karácsonkő és környéke egyike Románia legrégebben lakott területeinek. A legkorábbi bizonyítékok az emberi jelenlétre a paleolitikumból származnak, körülbelül i. e. 100 000-ből. A városban és környékén végzett ásatásokból kiderülnek, a mai város helyén egykoron egy dák település, Petrodava állt.

„Petrovada” várát már Ptolemaiosz (i.sz. 100-170) is említette egyik munkájában. Ez a Kövesd (Cuejd) patak mentén emelt vár a többi erődítménnyel együtt már az i. e. 1-2. században tekintélyes védelmi rendszert alkothatott. A régészeti feltárások során itt várfalak és kultikus épületmaradványok is előkerültek.

A népvándorlás korában a törzsi védelmi rendszer elpusztult, és a várak is romhalmazzá omlottak össze.

Az első városias épületek I. Péter moldvai fejedelem (ural. 1375-91) idejéből származnak.

Karácsonkő csak a késő középkorban került újra a figyelem előterébe; fokozatosan épült ki, a 15. században már jelentős település volt, és lakói védelmére ekkor már várat is emeltek. III. (Nagy) István (Ștefan cel Mare) moldvai fejedelem (ural. 1457-1504) idejében pedig már a növekedésnek indult kereskedővárosban fejedelmi kastély is állt.

A 1718. században a település kézműipara is lendületes fejlődésnek indult. Itt működött Moldva első papírmalma is.

Mivel Karácsonkő mindössze 40 km-re keletre fekszik az egykori magyar-moldvai határtól (Gyergyóbékástól), ezért az elmúlt századokban több hullámban csángók települtek a városba, de a 20. század során asszimilálódtak a román többségbe.

Népessége szerkesztés

 
Karácsonkő

2002-ben 104 914 lakosából 98,08% román (102 906), 1,3% cigány (1364) és 0,14% magyar (148) volt.

A lakosság vallás szerinti megoszlása: 94,79% ortodox (99 454) és 3% római katolikus (3152). Ők a csángómagyarok.

Kultúra és oktatás szerkesztés

Karácsonkő az otthona a Neamț megyei Ifjúsági Színháznak, a G. T. Kirileanu Könyvtárnak. Több nemzetközi zenei és népzenei fesztiválnak ad otthont. A Petru Rareș Főgimnázium székhelye is itt van, illetve itt székel a Victor Brauner Művészeti Egyetem is.

Látnivalók szerkesztés

 
Az István-torony
  • István-torony – a 15. század végén emelték, Stefan cel Mare uralkodása idején. Az 1499-ből származó épület alul négyszöges, felül nyolcszöges, sarokpontjain támpillérekkel közrefogott, melyen gótikus részletek figyelhetők meg. Felső része későbbi kiegészítésként alakult ki.
  • Keresztelő Szent János-templom – a 15. század végén építettek, a moldvai építészet jellegzetes 15-16. századi példája. A templom együttesében sajátságosan ötvöződnek a bizánci gyökerű építészeti hagyományok a gótikus stílus hatásával.
  • Történelmi és régészeti múzeum – Gazdag kiállítási anyagában jelentős gyűjteményt képvisel az úgynevezett Cucuteni-kultúra emlékeit bemutató anyag. Az itt látható festett kerámia edények az újkőkorszakból valók; i. e. 2500–1700 között készültek. De találhatók itt Frumuşicából, Trgu Ocnaból és Bicaz-(Békás)-ból származó leletek is, melyek szintén a terület ősi kultúrájáról tanúskodnak. Az itt található emlékek sorában külön figyelmet érdemel a Fejedelemasszony halma (Bitca Doamnei) mellett feltárt dák erődítmény leletanyaga is.
  • Természettudományi múzeum- Az egyedülállóan értékes múzeum a hegyek világának gazdagságát, szépségét mutatja be; Látható itt a Kárpátok keletkezése, geológiai és morfológiai jellemzői, növény- és állatvilága is.
  • Calistrat Hogaș” emlékmúzeum – A neves író, Calistrat Hogaș (1847–1917) iskolaigazgatóként élt itt 1869-től 1899-ig. Behatóan ismerte és szerette a Kárpátokat, A környék lakóiról és saját hegyi barangolásairól sok kedves történetet írt. Emlékmúzeumnak berendezett házában eredeti kéziratok, használati tárgyak, könyvek tekinthetők meg.

Testvérvárosok szerkesztés

 
Lanovka

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. 2021-es romániai népszámlálás
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. http://lexikon.katolikus.hu/K/Karácsonykő.html
  6. Archivált másolat. [2013. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
  7. Archivált másolat. [2010. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
  8. http://dictionare.edu.ro/definitie/soim[halott link]
  9. Duma-István András közlése

Források szerkesztés

  • Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma (1978). ISBN 963-243-099-9 

További információk szerkesztés