Karácsonkő

	Karácsonkő (Piatra Neamț)
	A város panorámája a lanovkából
	; Karácsonkő címere
	; Karácsonkő címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Moldva
Fejlesztési régió	Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Neamț
Rang	municípium
Községközpont	Piatra Neamț
Beosztott falvak	Ciritei; Doamna; Văleni;
Polgármester	Gheorghe Ștefan (PD-L)
Irányítószám	610004–610360
Körzethívószám	+40 x33
SIRUTA-kód	120726
	Népesség
Népesség	77 650 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	42 (0%, 2021)
Község népessége	79 679 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	1354 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	310 m
Terület	77,4 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″46.927500°N 26.370833°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″46.927500°N 26.370833°E
	Karácsonkő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonkő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Karácsonkő (románul Piatra Neamț) város az Aranyos-Beszterce partján Romániában, Moldvában. Neamț megye székhelye. Mivel a Keleti-Kárpátok nyúlványainak lábainál fekszik, a város tája festői.

Neve

A város első írásos említésekor (1395) a neve Karácsonkő: „in terra nostra Molduana ante villam Karachonkw.”^[5] A román név Piatra lui Crăciun ennek a fordítása. A várost nevezték még Târgu Piatranak (azaz kővásár) vagy egyszerűen Piatranak (kő) is. A kommunista időkben nevezték el Piatra Neamț-nak, hogy a kereszténységre utaló nevet eltüntessék. A Neamț a város folyójának a neve, és vagy „németet” jelent, vagy pedig egy „csendes, néma” jelentésű szláv szóból ered.

A Karácsonkő név eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a Karácsony személynévből jön, a másik szerint a kerecsen(sólyom), régiesen karacsun szóból. Ez utóbbi feltevést az is támogatja, hogy a környéken számos magyar eredetű, sólyomfajtáról elnevezett hegy található (Csalhó – Ceahlău : a csaholó, csagoló sólyomfajta ragadozó madárról,^[6] Ráró – Rarău: sólyomfajta,^[7] Sólyomkő – Piatra Șoimului^[8]). Állítólag a csángóföldi Klézsén az öregek Kerecsenkőnek nevezik a várost.^[9]

Földrajz

Az Aranyos-Besztercén lévő egyik víztározó

Karácsonkő 350 km-re Bukaresttől északra, Jászvásártól pedig 100 km-re nyugatra fekszik, a történelmi Moldva középső-keleti részén. A legközelebbi repülőtér 60 km-re délre Bákóban van. Megközelíthető a Bukarest-Jászvásár útvonalon, illetve a Jászvásár–Szucsáva–Marosvásárhely útvonalon is.

A várost a Pietricica (590 m), Cozla (679 m), Cernegura (852 m), Bâtca Doamnei (462 m) és a Cârloman (617 m) nevű dombok veszik körül, amelyek mind a Keleti-Kárpátokhoz tartoznak. Mellette található az Aranyos-Beszterce két víztározója.

Városrészek

A városközpont térképe

A város a következő negyedekre van felosztva:

Központ (Centru)
Dărmănești
Precista
Mărăței
Május 1. (1 Mai)
Sarata
Szőlősvölgy (Valea Viei)
Régi állomás (Gara Veche)
Remény negyed (Speranța)

Történelem

Karácsonkő és környéke egyike Románia legrégebben lakott területeinek. A legkorábbi bizonyítékok az emberi jelenlétre a paleolitikumból származnak, körülbelül i. e. 100 000-ből. A városban és környékén végzett ásatásokból kiderülnek, a mai város helyén egykoron egy dák település, Petrodava állt.

„Petrovada” várát már Ptolemaiosz (i.sz. 100-170) is említette egyik munkájában. Ez a Kövesd (Cuejd) patak mentén emelt vár a többi erődítménnyel együtt már az i. e. 1-2. században tekintélyes védelmi rendszert alkothatott. A régészeti feltárások során itt várfalak és kultikus épületmaradványok is előkerültek.

A népvándorlás korában a törzsi védelmi rendszer elpusztult, és a várak is romhalmazzá omlottak össze.

Az első városias épületek I. Péter moldvai fejedelem (ural. 1375-91) idejéből származnak.

Karácsonkő csak a késő középkorban került újra a figyelem előterébe; fokozatosan épült ki, a 15. században már jelentős település volt, és lakói védelmére ekkor már várat is emeltek. III. (Nagy) István (Ștefan cel Mare) moldvai fejedelem (ural. 1457-1504) idejében pedig már a növekedésnek indult kereskedővárosban fejedelmi kastély is állt.

A 17–18. században a település kézműipara is lendületes fejlődésnek indult. Itt működött Moldva első papírmalma is.

Mivel Karácsonkő mindössze 40 km-re keletre fekszik az egykori magyar-moldvai határtól (Gyergyóbékástól), ezért az elmúlt századokban több hullámban csángók települtek a városba, de a 20. század során asszimilálódtak a román többségbe.

Népessége

Karácsonkő

2002-ben 104 914 lakosából 98,08% román (102 906), 1,3% cigány (1364) és 0,14% magyar (148) volt.

A lakosság vallás szerinti megoszlása: 94,79% ortodox (99 454) és 3% római katolikus (3152). Ők a csángómagyarok.

Kultúra és oktatás

Karácsonkő az otthona a Neamț megyei Ifjúsági Színháznak, a G. T. Kirileanu Könyvtárnak. Több nemzetközi zenei és népzenei fesztiválnak ad otthont. A Petru Rareș Főgimnázium székhelye is itt van, illetve itt székel a Victor Brauner Művészeti Egyetem is.

Látnivalók

Az István-torony

István-torony – a 15. század végén emelték, Stefan cel Mare uralkodása idején. Az 1499-ből származó épület alul négyszöges, felül nyolcszöges, sarokpontjain támpillérekkel közrefogott, melyen gótikus részletek figyelhetők meg. Felső része későbbi kiegészítésként alakult ki.
Keresztelő Szent János-templom – a 15. század végén építettek, a moldvai építészet jellegzetes 15-16. századi példája. A templom együttesében sajátságosan ötvöződnek a bizánci gyökerű építészeti hagyományok a gótikus stílus hatásával.
Történelmi és régészeti múzeum – Gazdag kiállítási anyagában jelentős gyűjteményt képvisel az úgynevezett Cucuteni-kultúra emlékeit bemutató anyag. Az itt látható festett kerámia edények az újkőkorszakból valók; i. e. 2500–1700 között készültek. De találhatók itt Frumuşicából, Trgu Ocnaból és Bicaz-(Békás)-ból származó leletek is, melyek szintén a terület ősi kultúrájáról tanúskodnak. Az itt található emlékek sorában külön figyelmet érdemel a Fejedelemasszony halma (Bitca Doamnei) mellett feltárt dák erődítmény leletanyaga is.
Természettudományi múzeum- Az egyedülállóan értékes múzeum a hegyek világának gazdagságát, szépségét mutatja be; Látható itt a Kárpátok keletkezése, geológiai és morfológiai jellemzői, növény- és állatvilága is.
„Calistrat Hogaș” emlékmúzeum – A neves író, Calistrat Hogaș (1847–1917) iskolaigazgatóként élt itt 1869-től 1899-ig. Behatóan ismerte és szerette a Kárpátokat, A környék lakóiról és saját hegyi barangolásairól sok kedves történetet írt. Emlékmúzeumnak berendezett házában eredeti kéziratok, használati tárgyak, könyvek tekinthetők meg.

Testvérvárosok

Lanovka

Jegyzetek

↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
↑ http://lexikon.katolikus.hu/K/Karácsonykő.html
↑ Archivált másolat. [2013. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
↑ Archivált másolat. [2010. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
↑ http://dictionare.edu.ro/definitie/soim^{[halott link]}
↑ Duma-István András közlése

Források

Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma (1978). ISBN 963-243-099-9

További információk

[1] Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.

[9acf9c848482bb2e5efc03856417a87e6828bb45-2] 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet

[b82298bb67b6c9008f8e5bea7addcc991fc25ba8-3] 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)

[4] 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

[5] ttp://lexikon.katolikus.hu/K/Karácsonykő.html

[6] Archivált másolat. [2013. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)

[7] Archivált másolat. [2010. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)

[8] ttp://dictionare.edu.ro/definitie/soim^{[halott link]}

[9] Duma-István András közlése

[1]

[3]

[4]

[2]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]