Főmenü megnyitása

Karcsú Antal Arzén (Vásárút, Pozsony vármegye, 1827. május 9.Szolnok, 1893. február 7.) ferenc-rendi kolostorfőnök.

Karcsú Antal Arzén
Született 1827. május 9.
Vásárút
Elhunyt 1893. február 7. (65 évesen)
Szolnok
Nemzetisége magyar
Foglalkozása kolostorfőnök

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Családi neve Krecsó volt. Vásárúton született, szegény földművelő szülők gyermekeként. Néhány év múlva Gútára (Komárom vármegye) költöztek; a gimnázium hat osztályát Rév-Komáromban végezte. 1845. szeptember 10-én Szécsényben (Nógrád vármegye) a Ferenciek (Salvatorianus) rendjébe lépett. Az újoncév letelte után Szegeden a bölcseletet hallgatta két évig. Kolostori főnöke Győrffy Ede élesztette benne a történelem iránti kedvét, így szorgalmasan olvasott ezen szakba vágó munkákat. 1848 nyarán a szabadkai kolostorba jutott; innét az év végén Gyöngyösre ment teológiát tanulni. 1849. május 28-án letette a rendi fogadalmakat és 1850-ben a hittudományi szakok III. és IV. évi tanulására Kecskemétre küldték és ugyanezen évben miséspappá szentelték föl. 1851-ben Gyöngyösre rendelték gimnáziumi tanárnak; 1853-ban Jászberényben, 1854-56-ban a szabadkai gimnáziumban nyert alkalmazást. A gimnáziumi szekularizáltatása után, saját kérelmére Kecskemétre helyezték át hitszónoki és hitelemzői minőségben. Még ugyanazon év tavaszán Fülekre (Nógrád megye) ment, ahonnét a vidékbeli plébániákra is eljárt segédkezni; nyár felé Szentivánon lett plébánosi helyettes, ahol két hónapig működött. 1858-ban Egerbe ment, ahol hitszónoki minőségben két évet töltött el. 1860-ban Detkére került kaplánnak; 1861-ben Csányon lett nevelő Fejér Alajos közbirtokosnál; 1863-ban a váci kolostorba rendelték házfőnöki helyettesnek. 1868-ban Szolnokon kolostori főnök és lelkész lett; itt azonban megbetegedett, orvosi javaslatra nyolc nap múlva Szegedre ment, ahol a szerzett növendékeinek az ágazati hittant adta elő. 1869-ben a váci kolostor főnöke lett, később rendkormány tanácsos; 1889-ben Szolnokra helyezték át.

A tanodai Lapokba írta első cikkét (1854. és 1855-56.); a Religioban (1860. A római pápák jótékony befolyása hazánkra); a nagyszombati Egyházi Lapokba (1868-69. VII. Gergely pápa); számos cikke jelent meg a Katholikus Néplapban, a Havi Szemlében (1869. Leleszi premontrei prépostság, Szeged alsóvárosi Ferenczrendi kolostor és templom); a Figyelőben (1874. 37., 38. sz. Az első váczi nyomdász, I. 1876. Elekes János); a Jász-Nagy-Kun-Szolnokban (1889. 24. sz. A szolnoki szent Ferenczrendi kolostor történelmi vázlata), az Egri Egyházmegyei Közlönyben (1872. A gyöngyösi jezsuita rendház történelme), a Magyar Államban (1873. A katholikus egyház érdemei a közművelődés terén, 1875. Károsi Simon rendtartományi főnök életrajza, 1879. 80. sz. Egy középkori dicskoszorúzott költő; Jacoponi da Todi, 1880. 130-132. sz. A szerzetesek és a műveltség a középkorban, 1885. 206. sz. Peitler József Antal váczi püspök).

MunkáiSzerkesztés

  • A pápaság érdemei a társadalmi világrend, tudomány, irodalom és hazánk körül. Vácz. 1867.
  • Isten mindenünk. Ima- és énekeskönyv a ker. kath. hívek és tanulók számára. Pest, 1867.
  • A szerzetes rendek egyetemes történelme, különös tekintettel a magyar s erdélyországi szerzetesség jelen létállapotára. Henrion, Fehr, Helyoth, Biedenfeld, Fuxhoffer, gr. Montalembert s egyéb kútfők nyomán. U. ott, 1867. Öt kötet. (Ism. Egyházi Lapok 1867-68.) → a III–V. kötet elektronikus eléréseː Google Books
  • A kolostorok és elleneik a jelen korban. Heinrich J. B. után magyarítá. Vácz, 1867.
  • A kolostorok a történelemben. Heinrich J. B. után magyarítá. U. ott, 1867.
  • Kolping legény-egyletének erkölcsi és társadalmi jelentősége. Vosen K. H. után magyarítá. U. ott, 1867.
  • A római pápák történelme szent Pétertől korunkig. Müller, Hoffmann, Smets, Sandini, Kolh. Burio s egyéb kútfők nyomán. Szeged, Pest, 1869-71. Nyolcz kötet. (A budapesti egyetem hittudományi kara e művet 1872-ben 200 frt jutalommal tüntette ki.)
  • A fényüzés veszélyei. Németből szabadon és bővítve. Vácz, 1873.
  • A lélek napi tápja. A kereszt, szellem fölébresztése, ápolása s megszilárdítása. A szentírás, szentatyák és jámborok műveiből szerkesztve. Eger, 1872 és Vácz, 1873.
  • A váczi könyvnyomdászat története. A váczi első nyomdai szabadalom százados évfordulója emlékünnepére. Vácz, 1875.
  • Vácz város története. U. ott, 1880-88. Kilencz kötet. (25 évig dolgozott ezen munkán, melyet Peitler püspök és a város segélyezett; összesen 85 példányt tudott belőle értékesíteni. Ism. Századok 1890.)
  • Szent Ferencz atyánk harmadik rendjének kézikönyve. Bpest, 1883.
  • Szent Ferencz atyánk harmadik rendjének regulája. U. ott, 1883.

Álnevei és jegyeiSzerkesztés

Dunaparti Nándor, Vásáruti Antal és K. A. A.

ForrásokSzerkesztés