Caspar von Zumbusch

német szobrászművész, tanár
(Kaspar von Zumbusch szócikkből átirányítva)

Caspar von Zumbusch (helyenként Kaspar von Zumbuschként említik) (Herzebrock, 1830. november 23.Rimsting bei Prien, 1915. szeptember 27.) német szobrászművész, tanár, a német akadémikus emlékműszobrászat jeles képviselője.

Caspar von Zumbusch
Kaspar von Zumbusch arcképe 1900 körül
Kaspar von Zumbusch arcképe 1900 körül
Született Caspar Clemens Eduard Zumbusch
1830. november 23.[1][2][3][4][5]
Herzebrock
Elhunyt 1915. szeptember 27. (84 évesen)[1][2][3][6][5]
Rimsting[7]
Állampolgársága porosz
Gyermekei
  • Ludwig von Zumbusch
  • Leo von Zumbusch
Foglalkozása
Tisztsége az Urak Háza tagja (1901. április 13. – )
Kitüntetései
  • Vörös Sas-rend 2. osztály
  • a Bécsi Egyetem díszdoktora[8]
  • Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1887)
A Wikimédia Commons tartalmaz Caspar von Zumbusch témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Észak-Rajna-Vesztfália tartományban született. 18 éves korában nem vették fel a müncheni művészeti akadémiára, ezért azután a müncheni műegyetemen tanult szobrászatot Johann von Halbignál. 1857-58-ban Rómában járt tanulmányúton, ahol az antik művészettel ismerkedett. Münchenbe visszatérve elkészítette Richard Wagner emlékművét és a Wagner operák számos alakját is szoborba öntötte. Szobrot állított Rumford grófnak, Freisingi Ottó történetírónak és püspöknek, legsikeresebb müncheni alkotása II. Miksa bajor király emlékműve, amelyet bronzból készített 1866–1872 között.

1873-ban meghívták a bécsi akadémiára tanítani. Az emlékműszobrászat mestertanára lett. Bécsben is számos köztéri emlékművet alkotott, 1880-ban a Beethoven-emlékművet, 1887-ben a monumentális Mária Terézia emlékművet, melynek megvalósítása 15 éven keresztül tartott. A szobor építészeti kivitelezője Carl Hasenauer (1833-1894). A szobor ünnepélyes leleplezésére 1888. május 13-án került sor. Kaspar von Zumbusch lett az ünnepelt szobrász, I. Ferenc József császár a Ferenc József-rend keresztjével tüntette ki.

Mária Terézia szobrát 24 darab, részben szabadon, részben reliefben mintázott portré veszi körül, az államférfiak portréi közt szerepel Grassalkovich Antal gróf magyar államférfi, a tudósok közt pedig Pray György (1723-1801) magyar történetíró. A Mária-Terézia szobor ma is Közép-Európa legmonumentálisabb köztéri emlékműve. Méretei, anyagai is lenyűgözőek: az emlékmű 632 m²-en terül el, 19,36 méter magas. Legfelül az uralkodónő ülő szobra 6 méter magas (jóval meghaladja a háromszoros életnagyságot). Az alap mathauseni gránitból, a talapzat cseh barna szarufényes gránitból, az oszlopok dél-tiroli kígyókőből készültek. A szobrokat bronzba öntötték, amelyeknek az összsúlya 44 tonna.[9] Zumbusch utolsó nevezetes bécsi szobra Albert herceg lovas szobra, amely a bécsi Albertina múzeum előtt áll. A síremlékek készítésének is jeles mestere volt.

71 éves korában, 1901-ben bajor földre vonult vissza, 85 éves korában ott érte a halál.

Ismertebb tanítványaiSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Caspar von Zumbusch témájú médiaállományokat.
  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Kaspar von Zumbusch (holland nyelven)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Berlini Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. http://geschichte.univie.ac.at/en/persons/kaspar-ritter-von-zumbusch
  9. Bikfalvi Géza összeállítása. i.m.
  • Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968. pp. 787.

További információkSzerkesztés