Főmenü megnyitása

Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1202–1244)

Kasztíliai Eleonóra (1202Burgos, 1244), spanyolul: Leonor de Castilla, katalánul: Elionor de Castella, kasztíliai királyi hercegnő (infánsnő) és Aragónia királynéja. Berengária kasztíliai királynő húga. A Burgund-Ivreai-ház tagja.

Kasztíliai Eleonóra
Kasztíliai Eleonóra
Eleonóra pecsétje
Eleonóra pecsétje

Aragóniai Királyság királynéja
Leonor de Castilla/Elionor de Castella
Uralkodási ideje
1221. február 6. 1229. április
Koronázásanem koronázták meg
Elődje Montpellier Mária
Utódja Árpád-házi Jolán
Barcelonai Grófság grófnéja
Leonor de Castilla/Elionor de Castella
Uralkodási ideje
1221. február 6. 1229. április
Elődje Montpellier Mária
Utódja Árpád-házi Jolán
Életrajzi adatok
Uralkodóház Burgund-Ivreai-ház
Született 1202
Kasztíliai Királyság
Elhunyt 1244 (42 évesen)
Abbey of Santa María la Real de Las Huelgas
NyughelyeAbbey of Santa María la Real de Las Huelgas
Édesapja VIII. Alfonz kasztíliai király (1155–1214)
Édesanyja Plantagenêt Eleonóra angol királyi hercegnő (1162–1214)
Házastársa I. Jakab aragón király (1208–1276)
Gyermekei Alfonz aragón királyi herceg és trónörökös (1228 (előtt)–1260)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasztíliai Eleonóra témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
A Santa María la Real de Las Huelgas kolostor Burgosban, oldalról

Édesapja VIII. Alfonz kasztíliai király, édesanyja , II. Henrik angol királynak és I. Eleonóra aquitániai hercegnőnek a leánya. 1221. február 6-án Ágredában feleségül ment másod-unokatestvéréhez, I. Jakab aragón királyhoz, aki Aragóniai Konstancia magyar királynénak,[1] Imre magyar király özvegyének az unokaöccse volt. A házasságukból egy fiú, Alfonz (1228 (előtt)–1260) infáns született. Ennek ellenére a házasságukat 1229. áprilisában felbontották vérrokonság indokával. Eleonóra a burgosi Las Huelgas kolostorba vonult vissza, ahol haláláig élt. Fia elsőszülötti jogait a válás nem csorbította, így I. Jakab második feleségének, Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek a fiai csak Eleonóra fia után következtek a trónöröklésben. Ám 1244-ben apjuk, I. Jakab felosztotta örökségét fiai között, és Eleonóra fiának, Alfonznak csupán Aragóniát szánta, míg másodszülöttjének, Jolán királyné fiának, Péternek Katalóniát hagyta meg az osztozkodásban. Eleonóra azonban azt már nem érte meg, hogyan alakul ennek eredményeként a fia sorsa, hiszen még ebben az évben meghalt. Fiából azonban nem lett Aragónia királya, hiszen még apja életében, 1260-ban meghalt utódok hátrahagyása nélkül, így féltestvére, Péter örökölte Mallorca kivételével apjuk minden országát annak halálakor 1276-ban III. Péter néven.

 
A Santa María la Real de Las Huelgas kolostor Burgosban, szemből

GyermekeSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Konstanciából második házassága révén Hohenstaufen Frigyessel, német-római császárné és Szicília királynéja lett.
  2. Második férje Cornwalli Richárd (12351271) német és angol királyi herceg, I. Richárd német király fia, harmadik férje II. Aimon (–1280), Genf grófja. Mindegyik házassága gyermektelen maradt

IrodalomSzerkesztés

  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információkSzerkesztés