Katalinpuszta (Hercegszöllős)
Katalinpuszta (horvátul: Sokolovac, szerbül: Соколовац) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Hercegszöllőshöz tartozik.
| Katalinpuszta (Sokolovac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Hercegszöllős |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31309 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 80 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 07″, k. h. 18° 47′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 07″, k. h. 18° 47′ 36″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Eszéktől légvonalban 18, közúton 23 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re délkeletre, Baranyában, a Drávaszög közép-keleti részén, Keskenyerdő és Jeszeföld között fekszik.
Története szerkesztés
A hagyomány szerint 18. században egy görög kereskedő tanyája volt itt, ezért Görög-tanyának[2] hívták. Akkoriban több faluban is éltek görög kereskedők. A 19. században Almás-puszta és Tapolca néven álltak itt a bellyei uradalom mezőgazdasági majorjai, melyeket 1860 körül Katalin-puszta (vagy Rampelföld) néven egyesítettek. A településen az uradalom munkásai éltek. Katalinpusztának 1914-ben már 169 lakosa volt. A megtermelt javak szállítását a puszták között kisvasút biztosította, melynek építése 1906-ban kezdődött és 1915-ig tartott. A kisvasút Szentistvánpusztával illetve a Pélmonostor–Jeszeföld–Keselyűs–Katalinpuszta–Bokroshát–Kazuk kikötővonalon a Dunával kötötte össze a településeket. Az utolsó szakaszt Katalinpusztától Hercegszöllősig csak 1952-ben építették meg. A terményeket Hercegszöllősön a kisvasútról a normál nyomtávú vasútra rakták át és szállították szerte az országba. A kisvasút üzemeltetése egy idő után veszteségessé vált, ezért 1962-ben végleg megszüntették.
A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. Az infrastruktúra, különösen az iskola, egészségügyi ellátás, a posta és egyéb intézmények hiánya, valamint az 1965-ös és 1972-es árvizek felgyorsították a puszták elnéptelenedését. Az elvándorlási folyamat az 1960-as évek elején kezdődött és különösen az 1970-es években gyorsult fel. 1991-ben lakosságának 60%-a szerb, 26%-a horvát, 6%-a jugoszláv, 4%-a magyar nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben már csak 14 lakosa volt. Ma Katalinpuszta már kihalófélben van, fennmaradt lakosainak Hercegszöllősön és Csúzán terveznek házakat építeni. A megmaradt házakat lebontják, a nagyobb épületeket pedig elsősorban turisztikai célra tervezik hasznosítani.
Népessége szerkesztés
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 569 | 415 | 398 | 318 | 101 | 70 | 55 | 14 |
(1948-tól településrészként, 1991-től önálló településként.)
Gazdaság szerkesztés
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezte a megélhetés alapját. A jövőt az egyre erőteljesebben fejlődő falusi, vadász és halász turizmus képezi.
Sport szerkesztés
Az NK Proleter Sokolovac labdarúgóklub a 20. században működött.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Sulinet.hu:Fontos tudnivalók Délkelet-Baranya helységneveiről
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források szerkesztés
- Hercegszöllős hivatalos oldala (magyarul)
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
