Kazár Emil

Kazár Emil, születési nevén Titzer Manó (Nagyvárad, 1843. június 23. – Budapest, 1922. május 15.) hírlap- és regényíró.

Kazár Emil
Vasárnapi Ujság 1879. 176. l.
Élete
Születési név	Titzer Manó
Született	1843. június 23. Nagyvárad
Elhunyt	1922. május 15. (78 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazár Emil témájú médiaállományokat.

Élete

Nagyváradon született, ahol iskoláit kezdte és Pesten a VII. és VIII. osztályt 1860–61-ben a római katolikus főgimnáziumban folytatta. Korán lépett az írói pályára, már 1860–61-ben közölt a Napkelet és Divatcsarnok elbeszéléseket tőle, Ozul és Emil álnevek alatt. 1862-ben a Szabó Richárd által szerkesztett szépirodalmi Divatcsarnok és Gyermekbarát segédszerkesztője lett, 1864 júliusában a Tóth Kálmán által megindított Fővárosi Lapok belső dolgozótársa Vadnai mellett. Innét 1869. március 1-jén az akkor keletkezett és Csernátony által szerkesztett Ellenőr belső dolgozótársa lett és a lapnak újdonsági, színházi és művészeti rovatait vezette és sok cikket és tárcát, különösen vasárnapi tárcákat írt a lapba Echo aláírással 1875 tavaszáig, amikor megvált a laptól. Ez időben egyszersmind segédszerkesztője, majd (1871–72-ben) szerkesztője volt a Hazánk s a Külföldnek és a Heti Postának. Ezután mint elbeszélő kevesebbet írt és a hírlapírásra fordította idejét, egyszersmind a színműírással tett kísérletet. 1872-ben a Vasárnapi Ujság és ennek társlapjai (Politikai Ujdonságok, Képes Néplap, Világ-Krónika) szerkesztőségébe lépett. Munkásságának legnagyobb része ezen lapokra esik; ezeknek egyetlen száma sincs, melybe ne dolgozott volna; a Politikai Ujdonságok évfolyamainak sorozata csaknem egészen tőle van. Emellett 1879-től 1893 végéig az Egyetértés belső dolgozótársa volt; az irodalmi és művészeti rovatokat látta el, majd a tárcarovatot vezette. A képzőművészeti dolgokról, művészekről, festményekről, könyvekről, színdarabokról, napi és társadalmi kérdésekről sokszor ír, azonban legtöbbnyire névtelenül. 1877-ben a Kisfaludy Társaság is megválasztotta tagjai közé, de e kitüntetésről egy év múlva lemondott. A Népszínháznak megnyitásától kezdve másfél évtizedig drámabírálója volt, és 1897 októberétől ismét betöltötte ezt a posztot.

Művei

Folyóiratcikkek

Elbeszélései, rajzai a következő lapokban és évkönyvekben jelentek meg: Napkelet és Divatcsarnok (1860-63), Hölgyfutár (1861–64), Családi Kör (1861–64), Gombostű (1862), Császárfürdői Album (1863), Koszorú (1863–64), Uj Nemzedék (1862), Fővárosi Lapok (1864-től), Nefelejts (1861., 1865, 1871.), Pesti Hírlap (1864–65), Auróra (1867), Koszorú (1879–80). Magyar Népvilág (1880), Arad és Vidéke (1881, 1885), Képes Családi Lapok (1885), Pesti Napló (az utóbbi időkben a fővárosi múltjáról, a 60-as és 70-es évekbeli életéről és általában a régi Pestről s a város középületeiről számos cikket írt, egy részét Civis név alatt; 1894. 103. sz. A műcsarnok kiállítása, 100. sz. A műcsarnok pályázatai stb.). 1896 óta a Magyarország politikai napilap belső dolgozótársa, s abba politikai cikkeket, társadalmi, művészi és színházi közleményeket írt. Szerkesztette (az említett lapokon kívül) a Házi naptárt (1886–1890) Budapesten.

Önálló könyvek

• Elbeszélések. Pest, 1863. Két kötet. (Ism. Hölgyfutár, 2., 23-25. sz.)
• Az utolsó pont. Elbeszélés. Pest, 1864.
• Csendes órák. Beszélygyűjtemény. Pest, 1864.
• A kincskeresők, népszínmű öt felvonásban. Budapest, 1874. (A Nemzeti Színház Könyvtára 65. Zenéje Langer Viktortól. Először adatott a budapesti nemzeti szinházban 1874. decz. 11.)
• A hátrahagyott család, színmű négy felvonásban. Budapest, 1875. (A Nemzeti Színház Könyvtára 90. Először adatott a nemzeti szinházban 1875. deczember 1.)
• A semmi, ha valamivé lett. Regény. Budapest, 1881. (Magyar Regény-Csarnok 2., 4., 6. Ism. Koszorú IV., Fővárosi Lapok 1882. 4. sz.)
• Ősök és unokák. Regény. Budapest, 1882. (Magyar Szalon-Könyvtár. Ism. Főv. Lapok 67. sz., Koszorú VII.)
• Izsák. Regény. Budapest, 1886. (Ism. Nemzet 105. sz., Koszorú 11. sz.)
• Lég és föld. Kitörölt évek. Két elbeszélés. Budapest, 1888. (Egyetemes Regénytár III. 9. Ism. Irodalmi Értesítő 1888., Budapesti Szemle LVI. 1891.) Online
• A szivárvány. Elbeszélés. Budapest, 1889. (Egyetemes Regénytár IV. 15.) Online
• A ma holnap nélkül. Regény. Budapest, 1889. (Pallas Könyvtár IV. 7.)
• Össze-vissza. Elbeszélések. Budapest, 1897. (Az Athenaeum Olvasótára 69.) Online

Színdarab

• A két kulacsos című, ötfelvonásos vígjátékát 1869. január 2-án előadták a Molnár György-féle Budai Népszínházban.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.  
• PIM

További információk

• Schöpflin Aladár: Kazár Emil Nyugat, 1922 / 11. szám.