Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Kazáriai rovásírás

A steppei rovás a Kárpát-medencétől keletre használt rovás ábécék összefoglaló neve. A steppei rovás a rovásíráscsaládba tartozik.

Steppei rovásírás
Sample text written with Khazarian Rovas.png
Típus ábécé
Nyelvek köztörök, ogur, ász/alán
Időszak Kr. u. 7. sz - 11. vagy 13. sz.
Felmenő írásrendszerek ugariti
   föníciai
    korai arám
     birodalmi arám
      korai steppei
       protorovás
Unicode-tartomány Nincs (lásd a legutolsó indítványt)

A steppei rovás jobbról balra haladt. Egyes esetekben összerovás (ligatúraképzés) is megfigyelhető a feliratokon. Az ismert steppei rovásfeliratokon nem találtak számjegyet.

A Homokmégy-halomi rovásfelirat a 900-as évekből

Tartalomjegyzék

Elnevezési kérdésekSzerkesztés

A steppei rovás egyéb elnevezései: Don-Kuban írás, Volga-Don írás, nyugati türk írás, vagy kazáriai rovás. Ez utóbbi elnevezés Vékony Gábor régésztől származik, aki ennek az írásnak a legelső megfejtője volt.[1] Viszont Róna-Tas András turkológus professzor szerint a kazár elnevezés nem megfelelő.[2] L. R. Kyzlasov doni ábécének hívja azt az írást, amelyet a Kazár Kaganátusban használtak a 8. és a 10. század között, ill. kubani ábécének azt, amit a volgai bolgárok használtak a 8-13. században. Véleménye szerint mindkét ábécébe tartozó feliratokat lehet találni a Pontuszi steppén és a Káma folyó partjainál.[3]

A nyugati türk írás elnevezés azonban hibás, mert a steppei rovás kialakulása nem köthető a türkökhöz.

A steppei rovás elnevezését az is indokolja, hogy az ebbe az írásba tartozó írásemlékek a hajdani Kazár Kaganátuson kívüli területekről is származnak, amelyek közvetlenül nem köthetők ahhoz. Bár a kazár népnév a steppei hagyományoknak megfelelően törzsi-nemzetségi szövetséget takar, ezért eleve tágan értelmezendő, azonban a steppei rovásírás emlékei a hajdani Kazár Kaganátus területén túl, a volgai Bolgárország, a Kárpát-medence egyes vidékein és elszórva Közép-Ázsiában is megtalálhatók. Valószínűsíthető, hogy a steppei rovás a feltételezett korai sztyeppei írás és a már rekonstruált protorovás leszármazottja.

1945. előtt Magyarországon a steppe szót használták az eurázsiai füves pusztára. 1945 után tértek át az orosz nyelvből származó sztyeppe kiejtésre. Ma Sándor Klára[4] turkológus és Zelliger Erzsébet magyar nyelvész, dialektológus javasolja a steppe szó alkalmazását szemben a sztyeppe alakkal.

A steppei rovás néhány emlékeSzerkesztés

  • Volgai Bulgária területéről származó steppei rovásemlékek
    • Biljari cseréptöredék
  • Kazár Kaganátus területéről származó steppei rovásemlékek
    • Kijevi levél (Vékony G. szerint ezt a kazár fővárosban írták, amely valahol a Volga folyó mellett volt[5])
    • Majaki amforafelirat ogur nyelven
    • Stanica Krivjanskajai agyagkulacs felirata ász/alán nyelven
    • Majackoe gorodišče-i nagy építési felirat
  • Közép-Ázsia területéről származó steppei rovásemlékek

TörténeteSzerkesztés

A steppei rovás ma ismert emlékeit többségében a hajdani Kazár Kaganátus területén találták meg, de Szibériától Erdélyig számos helyen előfordulnak további leletek. A kazárok egy része, akiket kavaroknak (vagy kabaroknak) neveztek a 9. században csatlakozott az Árpád vezette magyarokhoz, részt vett a honfoglalásban és így a mai magyar nemzet kialakulásában. A steppei rovást a feltárt leletek alapján a 7-től a 10/13. századig alkalmazták és legkésőbbi leleteinek egy része pontosan a kavarokhoz kötődik a Kárpát-medencében.[6]

A steppei rovással rokon írások a néhány éve újjáélesztett kárpát-medencei rovás és a máig folyamatos használatban lévő székely-magyar rovás,[7] azonban a steppei rovás korszerű használatáról nincs információ.

KarakterkészletSzerkesztés

A steppei rovás jelei az alábbi táblázatban láthatók.[8][9]

Steppei rovás
Steppei rovásbetű Betűnév Történelmi hangérték Előfordulás
  VILLÁS A /a/ Ermen Tolgai Szarvasmarhakoponya
  B /b/ Homokmégy-Halom
  SZÖGLETES B /b/ Zsitkov, Stanica Krivjanskaja, Ermen Tolgai Szarvasmarhakoponya
  ÍVES B /b/ Zsitkov
  EMELT B /b/ Kumara, Alsószentmihályfalva
  HÁRMAS CS /ts/ Ačïqtaš
  ÍVES D /d/ Zsitkov, Ačïqtaš
  VILLÁS D /d/ Homokmégy-halomi rovásfelirat
  HEGYES D /d/ Zsitkov, Ačïqtaš, Kijevi levél, Ačïqtaš
  ÁTLÓS E /ɛ/ Majaki Amfora, Kumara
  ÍVES E /ɛ/ Zsitkov, Kumara
  SZÖGLETES E /ɛ/ Ačïqtaš
  VILLÁS E /a/,/ɛ/ Alsószentmihályfalva
  BEZÁRT E /e/ Ačïqtaš
  KÖZPONTI F /f/ Stanica Krivjanskaja
  BEZÁRT G /g/ Homokmégy-Halom, Minusinski orsókorong
  VILLÁS G /g/ Kumara
  GH /ɣ/ Zsitkov, Ačïqtaš,Kijevi levél, Minusinski orsókorong
  HÁRMAS GH /ɣ/ Homokmégy-Halom
  HEGYES CH /h/x/ Ačïqtaš, Békés-povádzugi rovásfeliratok
  ÍVES CH /x/ Stanica Krivjanskaja
  SZÖGLETES CH /x/ Majaki
  VILLÁS CH /x/ Zsitkov
  SZÖGLETES I /i/

Alsószentmihályfalva, Kijevi levél

  ÍVES I /i/

Alsószentmihályfalva

  KÖRVÉGŰ I /i/ Kumara, Minusinski orsókorong, Ermen Tolgai marhakoponya
  BEZÁRT J /j/ Zsitkov, Alsószentmihályfalva, Majackoje kisebb felirat
  VILLÁS K /k/ Zsitkov
  /ky/ Alsószentmihályfalva
  EGYSZERŰ L /l/ Kijevi levél, Majackoje Gorodische
  ÍVES L /l/ Kumara
  KERESZTES L /l/ Homokmégy-Halom
  VILLÁS L /l/ Minusinski orsókorong
  LT /lt/ Majackoje G. nagy építési felirat
  NYITOTT M /m/ Ačïqtaš, Minusinski orsókorong
  KEREK M /m/ Novocserkasszk
  N /n/,/ɲ/ Homokmégy-Halom
  SZÖGLETES N /n/ Kumara
  VILLÁS N /n/ Ačïqtaš
  NG /ŋ/ Ermen Tolga
  VILLÁS O /o/ Kumara, Novocserkasszk
  P /p/ Ačïqtaš
  EGYSZERŰ P /p/ Zsitkov, Kumara, Minusinski orsókorong
  ÍVES Q /q/ Ačïqtaš
  NYITOTT Q /q/ Ačïqtaš
  SZÖGLETES Q /q/ Homokmégy-Halom
  BEZÁRT Q /q/ Alsószentmihályfalva, Kijevi levél, Majackoje nagyobbik felirat, Majackoje kisebbik felirat
  R /r/ Majaki amfora, Minusinski orsókorong
 ,   ÍVES R /r/ Ačïqtaš, Stanica Krivjanskaja
  BEZÁRT R /r/ Zsitkov, Ačïqta
  ÍVES S /ʃ/ Majackoje G. nagy építési felirat
  KÖRVÉGŰ S /ʃ/ Stanica Krivjanskaja
  ZS /ʃ/ Zsitkov, Gyevica érmék
  SL /ʌ/ Biljar
  SZ /s/ Homokmégy-Halom
  VILLÁS SZ /s/ Kumara, Stanica Krivjanskaja
  ÍVES T /t/ Kumara
  KÖZPONTI T /t/ Kumara, Stanica Krivjanskaja
  BEZÁRT T /t/ Biljar
  NYITOTT T /t/ Ačïqtaš, Kumara, Alsószentmihályfalva
  ÍVES Ü /y/ Kétnyelvű kazár érme
  HEGYES Ü /y/ Alsószentmihályfalva
  SZÖGLETES Ü /y/ Minusinski orsókorong
  NYITOTT V /β/ Majaki Amfora
  KÖZPONTI Z /t/ʒ/ Kumara, Stanica Krivjanskaja, Minusinski orsókorong

Számítástechnikai megjelenítéseSzerkesztés

BetűkészletSzerkesztés

Ingyenesen letölthető hozzá a steppei rovás betűkészlet. A betűkészletben szereplő betűk előállítása a billentyűzeten a hozzá tartozó steppei rovás kódtáblázat segítségével valósítható meg.

Unicode előterjesztésekSzerkesztés

ForrásművekSzerkesztés

  • Hosszú, Gábor (2011, 2012, 2013): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. 2011: First edition, 2012: Second edition, 2013: Third edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 9789638843746, fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA143
  • Kyzlasov I.L. (1994): Writings Of Eurasian Steppes. In: Eastern Literature, Moscow
  • Róna-Tas, András (1999a): Hungarians and Europe in the Early Middle Ages – An Introduction to Early Hungarian History, Budapest: CEU Press, ISBN 9799639116480
  • Róna-Tas, András (1999b): The Khazars and the Magyars. In: Golden, Ben-Shammai, & Róna-Tas (eds., 1999), 269-278
  • Vékony Gábor (1985): Késő népvándorláskori rovásfeliratok. In: Életünk Vol. XXII. No. 1, 71-84.
  • Vékony Gábor (1987a): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége. ISBN 9789630251327
  • Vékony, Gábor (1987b): Spätvölkerwanderungszeitliche Kerbinschriften im Karpatenbecken. In: Acta Archeologica Hungarica. Vol. 39, 211-256.
  • Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története

Webes hivatkozásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 2004. 111. oldal
  2. Prof. András Róna-Tas: comments on the Hungarian Székely script
  3. Kyzlasov I.L. (1994): Writings Of Eurasian Steppes. In: Eastern Literature, Moscow: 321-323, 327
  4. http://www.sandorklara.hu
  5. Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 2004. 277. oldal
  6. Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 217. oldal
  7. Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 9789638843746, az egész könyv olvasható a Google Books-on: https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA19
  8. Vékony Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége
  9. Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems., 144. o. Elérhető: https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA144