Kepes András

magyar újságíró, író, egyetemi tanár

Kepes András (Budapest, 1948. október 11. –) magyar író, újságíró, televíziós műsorkészítő, egyetemi tanár.

Kepes András
2019-ben (Falus Kriszta felvétele)
2019-ben (Falus Kriszta felvétele)
Született1948október 11. (75 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársa
  • Mester Zsuzsanna (1969–1986)
  • Messmer Lili (1987–1999)
  • Dettai Mária (2000–)
Gyermekeihat gyermek
Szülei
  • Kepes Imre
  • Borda Katalin
  • Foglalkozása
  • író
  • újságíró
  • egyetemi tanár
  • televíziós műsorkészítő
  • Iskolái
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1973)
  • Syracuse-i Egyetem (–1979)
  • Stanford Egyetem (1985–1986)
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem (–2004, doktorátus)
  • Kitüntetései

    A Wikimédia Commons tartalmaz Kepes András témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Élete, munkássága

    szerkesztés

    Tanulmányai

    szerkesztés

    Általános- és középiskoláit Budapesten, illetve Bejrútban és Buenos Airesben végezte. 1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-esztétika szakos diplomát.[1] Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban a Syracuse-i Egyetemen (1979), illetve miután elnyerte a Stanford Egyetem John S. Knight nemzetközi ösztöndíját, a Stanfordon (1985–1986). Doktori és habilitált doktori fokozatát a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte (2004).[2]

    Újságírói tevékenysége

    szerkesztés

    Első cikkei 17 éves korában jelentek meg. Az egyetem elvégzése után, 1973-tól a Magyar Rádiónál dolgozott munkatársként, majd a kulturális rovat vezetőjeként. Nevéhez fűződik a Gondolatjel című kulturális magazin elindítása, szerkesztette többek között a Láttuk, hallottuk című művészetkritikai sorozatot.

    1980-tól a Magyar Televízió akkor induló kulturális hetilapjának, a Stúdió ’80-nak alapító főszerkesztő-helyettese és egyik műsorvezetője volt. Elsőként tudósított a cannes-, a berlini, a moszkvai, a tokiói, a San Sebastián-i filmfesztiválról, Hollywoodból és a Nobel-díj átadásokról. Mikrofonja előtt szólaltak meg először magyar képernyőn világsztárok, világhírű filmrendezők, írók. 1989-től több műsor szerkesztője és műsorvezetője volt, jegyezte az Apropó (1991–1998) című riport-dokumentumfilm sorozatot és a Desszert (1994–1998) című beszélgetős műsort.

    1998-ban a TV2-n készítette beszélgetős műsorát, Kepes címmel, de még abban az évben egy súlyos betegség két évre félbeszakította pályáját, és úgy döntött, visszavonul a rendszeres szerepléstől. 2000-ben a Magyar Televízió képernyőjén tűnt fel újra Oázis (2000) című egész estés összetett sorozatával, beszélgetésekkel, dokumentumfilmekkel. 2002-től az RTL Klub képernyőjén volt látható irodalmi sorozata, a Könyv-jelző (2002) és beszélgetős műsora, a Frankel Leó úti Malomtó Bisztróban forgatott Desszert (2005), majd dokumentumfilm sorozata, a Világfalu (2005-2006). 2008-ban Különös történetek című dokumentumfilm sorozatával tért vissza egy évre a Magyar Televízióba.[3]

    Több riportját sugározták külföldi televíziók, jelentős nemzetközi visszhangot keltettek a Bolíviában terrorizmussal megvádolt, és társaival tisztázatlan körülmények között meggyilkolt Eduardo Rózsa Flores-szel készült dokumentumfilmjei, különösen a vele készült utolsó interjú, ami belpolitikai vihart kavart Bolíviában, és amelynek kapcsán Kepest is megvádolták.[4]

    Oktatói tevékenysége

    szerkesztés
     
    A Budapesti Metropolitan Egyetem professzoraként egy 2007-es felvételen

    Oktatói munkáját Fulbright kutató-tanárként a New York Egyetemen (N.Y.U.) kezdte (1986-1987), később más amerikai egyetemeken is előadott. Nemzetközi médiaoktatási tapasztalatait először magyarországi Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó tanáraként (1987-1989), majd a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola címzetes főiskolai tanáraként (2004-2008) kamatoztatta.

    2008–tól a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF), majd annak jogutódjánál a Budapesti Metropolitan Egyetemen tanított kinevezett főiskolai tanárként, 2012-től egyetemi professzorként. Vezetésével alakult az intézmény Művészeti Intézete (2009), illetve Kommunikációs és Művészeti Kara, amelynek négy esztendőn át (2010-2014) dékánja volt.[5] 2014–2019-ben az egyetem Művészeti Tanácsának elnöke,[6] azóta professzor emeritusa.

    Szakmai-közéleti tevékenységei közül említésre méltó, hogy 1990–1995 között a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökségének tagja és a Táncsics Mihály-díj kurátora volt (1993–1994). Az UNESCO Nemzetközi Kommunikációs Fejlesztési Programjában (IPDC) a Magyar Köztársaság képviselőjeként tevékenykedett (1995–1997). A Joseph Pulitzer-emlékdíj kurátora (1999–), a kuratórium elnöke (2021–), illetve két cikluson át tagja volt a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) művészeti, média- és kommunikációs bizottságának (2004-2006) illetve (2010-2012) között.[7]

    Írói munkássága

    szerkesztés

    A nyolcvanas évek közepétől rendszeresen publikál könyveket, és különösen azután, hogy visszavonult a televíziós műsorkészítéstől, tevékenysége középpontjában egyre inkább a szépirodalom áll, regényeket és irodalmi esszéket ír. Első művei főként rádiós és televíziós riportútjaira és beszélgetéseire épültek (Szerencsés Útjaim, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986; Kepes Krónika – Beszélgetések, Park Könyvkiadó, 1999; Kepes Krónika – Történetek, Park Könyvkiadó, 2000), illetve irodalmi válogatásokat készített Könyv-jelző I-III címmel a Park Könyvkiadó számára (2001-2002). 2008-ban, Matt a férfiaknak címmel (Alexandra Kiadó) dokumentum-regénye jelent meg, 2011-ben pedig Tövispuszta című regénye (Ulpius-Ház Könyvkiadó). A javított, átdolgozott változatot a Libri Kiadó adta ki (2017). Ugyancsak a Libri Kiadónál jelent meg Világkép című szubjektív esszé-regénye (2016), amit a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választott. A bővített kiadást 2017-ben szintén a Libri Kiadó publikálta, ahogy Istenek és emberek című regényét is (2018). Könyveit idegen nyelveken is kiadták.[8] [9]

    Hangoskönyvek

    szerkesztés
    • A boldog hülye és az okos depressziós[10]

    Főbb televíziós műsorai

    szerkesztés
    • Apropó (1991–1998), Magyar Televízió
    • Desszert (1994–1998)
    • Kepes (1998), TV2
    • Oázis (2000), Magyar Televízió
    • Könyv-jelző (2002), RTL Klub
    • Desszert (2005), RTL Klub
    • Világfalu (2005), RTL Klub
    • Különös történetek (2008), Magyar Televízió

    Családja, rokonsága

    szerkesztés

    Apai ágon dr. Kepes Gyulának (1847–1924), a Ferenc József-földet felfedező expedíció orvos-tábornokának, Kepes Ferencnek (1876–1942), a magyar gnosztikus filozófia iskola vezetőjének rokona, Kepes György (1905–2001) az MIT intézetvezető professzora, magyar-amerikai festő, fotográfus, médiaművész unokaöccse.[11] Ezen az ágon asszimilálódott zsidó, nagypolgári családból származik, ahol a magyar és a keresztény kultúra, valamint a keleti tanok nagy becsben álltak.[12] Apja, Kepes Imre a húszas években illegális kommunistaként részt vett a nemzetközi munkásmozgalomban. Édesanyja, Borda Katalin[13] kilencgyermekes egri pék nyolcadik gyermeke, gazdasági emigrációban élt Mexikóban 1934-1946 között.

    Hazatérésük után apja Magyarországon külkereskedő, majd diplomata lett, édesanyja a diplomáciai protokoll ismert szakértője és egyetemi oktatója volt. Emellett fiatal diplomata-feleségek generációit vezette be a mindennapi diplomáciai etikett tudnivalóiba. A Külügyminisztérium főosztályvezető-helyetteseként ment nyugdíjba. Anyai ágon Szegő Gábor (1895–1985) nemzetközi hírű magyar-amerikai matematikus professzor és Braun „Csibi” József (1901–1943), az MTK sokszoros válogatott labdarúgójának hozzátartozója.[14] Szemerédi Endre (1940–) Széchenyi- és Abel-díjas matematikus, akadémikus sógora.[15]

    Felesége 2000-től Dettai Mária, korábbi házastársai Mester Zsuzsanna (1969–1986) és Messmer Lili (1987–1999). Hat gyermek édesapja: Júlia (1974), Borbála (1975), Rozi (1990), Kata (1998), Lujza (2005), Lukács (2011).[16][17][18]

    Unokái: Somerville Bruno (1999), Fekete-Kepes Hanna (2004), Kárpáti Misa (2011), Fekete-Kepes Gáspár (2011).[19]

    Díjai, elismerései

    szerkesztés

    Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Elnyerte többek között a Táncsics Mihály-díjat (1991), a Joseph Pulitzer-emlékdíjat (1994), a A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (1998) és a Prima díjat (2011).[20] Világkép című szubjektív esszé-regényét, amit a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választott, 2016-ban adta ki a Libri Kiadó és 2017-ben elnyerte a Libri Irodalmi Közönségdíjat.[21][22]

    1. Színház- és Filmművészeti Egyetem: Aki az ELTE BTK-ról járta be a magyar médiát és a világot. ELTE Hallgatói Magazin, 2012. április 14. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
    2. Színház- és Filmművészeti Egyetem: Hallgatók DLA fokozatot szerzett hallgatók. [2018. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
    3. Kepes András az Internet Movie Database oldalon (angolul)
    4. http://www.origo.hu/nagyvilag/20090428-bolivia-panaszt-emel-kepes-andras-ellen-bunpartolasert.html
    5. http://www.metropolitan.hu/hirek/7437/muveszeti-kepzesek-a-bkfen.html?oldal=43
    6. http://www.metropolitan.hu/sajto/1273/vezetok.html
    7. Prof. Dr. habil. Kepes András DLA. Budapesti Metropolitan Egyetem. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
    8. http://www.worldcat.org/identities/lccn-n88039561/
    9. https://www.libri.hu/irodalmi_dij/
    10. https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/a-boldog-hulye-es-az-okos-depresszios-hangoskonyv-online
    11. Archivált másolat. [2017. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 3.)
    12. Lengyel
    13. Kepes András honlapja
    14. http://zsdo.com/fejezetek/mit-jelent-az-hogy-dizso-interju-kepes-andrassal/
    15. https://www.youtube.com/watch?v=SSIPDw-oxqo
    16. Kepes András: Kepes András személyes adatok. Kepes András honlapja. (Hozzáférés: 2018. január 2.)
    17. https://www.nlcafe.hu/ezvan/20111005/a_legtobb_oromet_a_gyerekeim_jelentik/
    18. https://behir.hu/a-nap-sztorija-az-intelligens-csavargo-kepes-andras-70-eves
    19. Kepes András közlése. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2019112910006741 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
    20. Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
    21. Archivált másolat. [2017. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
    22. [1]

    További információk

    szerkesztés