Kerékjártó Béla

magyar matematikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. január 17.

Vetsei Kerékjártó Béla (Budapest, 1898. október 1.Gyöngyös, 1946. május 26.[1]) matematikus, egyetemi tanár, MTA-tag (l. 1934, r. 1944), a topológia és a csoportelmélet nemzetközi hírű kutatója.

Kerékjártó Béla
Született1898. október 1.
Budapest
Elhunyt1946. május 26.[1] (47 évesen)
Gyöngyös
Állampolgárságamagyar
HázastársaKronbauer Liselotte
Foglalkozásamatematikus,
egyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1920, doktorátus)
Halál okagümőkór
SírhelyeMegyeri temető (1957–)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerékjártó Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az álló sorban balról a második személy Kerékjártó Béla

Életpályája

szerkesztés

Kerékjártó Károly és Hoecker Berta fia. A budapesti egyetemen folytatta tanulmányait, és öt félév után engedélyt kapott doktori értekezés benyújtására. 1920-ban avatták doktorrá, magántanári előadásait 1922-ben kezdte meg a szegedi egyetem Geometriai és Ábrázoló Geometriai tanszékén. 1929-ben a szegedi, majd 1938-ban a budapesti egyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Ebben az időszakban többször tartott előadást a göttingeni, a barcelonai, a princetoni egyetemeken és a Sorbonne-on. Az MTA 1934-ben levelező, 1944-ben rendes tagjává választotta, emellett több külföldi matematikai társulat tagja volt. 1945-ben a Magyar–Francia Társaság elnökévé választották. 1946 májusában hunyt el Gyöngyösön szívgyengeségben, tüdőgümőkórban.[1]

Geometriai vizsgálatainak kiindulópontja a topológia és a csoportelmélet volt. Sok topológiai alaptétel származik tőle, más tételek igazolását pedig egyszerűsítette. Igen jelentős eredményekre vezetett, hogy a topológiát alkalmazta a matematika más területeinek, nevezetesen a geometriának, a függvénytannak és a csoportelméletnek a tanulmányozására. A topológiai leképezések szerkezetének vizsgálatait egy általa bevezetett fogalommal, a regularitással egységesítette, és újabb eredményekkel gyarapította. A Hilbert-féle axiómarendszer alapján foglalkozott a Bolyai–Lobacsevszkij-síkgeometria új megalapozásával is.

  • Vorlesungen über Topologie. Berlin, 1923. 270 p.
  • A geometria alapjairól. 1. köt. Szeged, 1937. 304 p.; 2. köt. Budapest, 1944. 613 p.
  • Les fondaments de la géometrie. 1. Budapest, 1955. 340 p.; 2. Paris—Budapest, 1966. 528 p.

Tudományos közleményei

szerkesztés
  • Zűr Theorie dér mehrdeutigen stetigen Abbildungen. ld. Math. Z. 1920.
  • Az analysis és a geometria topológiai alakjairól. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1922.
  • Hauptsatz dér Fláchentopologie bei unendlich hohen Zusammenhang. ld. Jahrb. Deutsch. Math. Verem 1923.
  • On parametric representations of continuous surfaces. ld. Proc. Nat. Acad. Sci. Washington 1924.
  • On a geometrical theory of continuous groups. 1—3. ld. Annals of Math. 1925, 1928. Mat. Termtud. Ért. 1927.
  • Sur les familles de surfaces et decourbes. ld. C.R. Acad. Sci. Paris 1925.
  • Involutions et surfaces continues. 1—2. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1927.
  • Note on the generál translation theorem of Brouwer. ld. Atti dél 6. Congr. Int. Math. Bologna 1928.
  • Geometrische Theorie dér zwei- gliedrigen kontínuierlichen Gruppén. ld. Abhandl. Hamburg, Math. Sem. 1930.
  • Sur le caractére topologique des représentations conformes. ld. C.R. Acad. Sci. Paris 1934.
  • Topologische Charak- terisierung dér linearen Abbildungen. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1934.
  • Über reguláre Abbildungen von Fláchen in sich. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1934.
  • Démonstration nouvelle d’un théoréme de Klein et Poincaré. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1935.
  • Sur la structure des transformations topologique des surfaces en elles-mémes. ld. Enseignement Math. 1936.
  • Nouvelle méthode d’édiíier la géometrie pláne de Bolyai et Lobatchefski. ld. Comment. Math. Helv. 1940.
  • Sur la caractére topologique de groupe homographique de la sphére. ld. AMath 1941.
  • Sur les groupes transitifs de la droite. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1941.
  • Sur le groupe des homographies et des antihomographies d’une variable complexe. ld. Comment. Math. Helv. 1940.
  • Sur les groupes compacts de transformations topologique des surfaces. ld. AMath 1941.
  • Über die dreigliedrigen integrierbaren Gruppén. ld. Math. Annalen 1942.[3]

Tudományos tisztségei

szerkesztés
  • National Academy of Science (USA) Geometriai Biz. (1924—)
  • National Research Council Geometriai Biz. (1924—) tag
  • Société Royale des Sciences de Liége lev. tag (1937—)

Társasági tagság

szerkesztés
  • Mathematikai és Physikai Társ.
  • Deutsche Mathematiker Vereinigung
  • American Mathematical Society
  • Société Mathématique de Francé
  1. a b c Halálesete bejegyezve Gyöngyös állami halotti akv. 243/1946. folyószám alatt.
  2. http://tmcs.math.unideb.hu/load_doc.php?p=38&t=doc, 255-256
  3. Publikációs lista a szegedi egyetemi almanachok nyomán, lásd forrásokban i.m.

További információk

szerkesztés
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 453–454. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993.
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.