Keserű Bálint

(1927–2023) magyar irodalom- és művelődéstörténész, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 27.

Keserű Bálint (Budapest, 1927. augusztus 31. – Szeged?, 2023. október 11.) magyar irodalom- és művelődéstörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1975).

Keserű Bálint
Született1927. augusztus 31.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2023. október 11. (96 évesen)[3]
Állampolgárságamagyar[4]
Foglalkozása
  • művészettörténész
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
Iskolái
KitüntetéseiApáczai Csere János-díj (1992)
SírhelyeSzeged

A Wikimédia Commons tartalmaz Keserű Bálint témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Középiskolái tanulmányait a Fasori Gimnáziumban végezte el. 1945–1948 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója volt. 1947–1951 között a Táncsics Mihály Ifjúmunkás Kollégium nevelőtanára volt. 1948–1952 között a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult. 1951–1952 között a Zalka Máté Szakérettségis Kollégium nevelőtanára volt. 1952–1992 között a Szegedi Tudományegyetem illetve a József Attila Tudományegyetem oktatója volt. 1956-os erdélyi útja során megismerkedett a magyar művelődéstörténet kutatásának erdélyi műhelyeivel és nagy személyiségeivel (Jakó Zsigmond, Juhász István, Kelemen Lajos, Kiss András, Szabó T. Attila). 1975–1978 között a Régi Magyar Irodalom Tanszék vezetője volt. 1988–1992 között a Pedagógia Tanszéket vezette. 1992-ben nyugdíjba vonult.

Szülei: Keserű Bálint (1891–1955) főorvos[5][6] és Antal Valéria voltak. Három gyermeke született: Katalin (1950), Giella (1954) és Imre (1956).

Temetése a Szegedi Belvárosi temetőben történt.

  • Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez (szerkesztő, 33 kötet; 1964-1992)
  • Fontes rerum scholasticarum (szerkesztő, 5 kötet; 1989-)
  • Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére (szerkesztette: Galavics Gézával és Herner Jánossal, Szeged, 1990)
  • Ráció és rajongás. Eszmeforgalom Nyugat-Európától Erdélyig, 1580–1730; Balassi–MTA BTK ITI Reneszánsz Osztály, Budapest, 2018 (Humanizmus és reformáció)
  • Újfalvi Imre és a későhumanista ellenzék. Keserű Bálint tanulmányai; Q.E.D. Szeged–Budapest, 2023 (Peregrinatio Hungarorum)

[7]

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. január 5., PIM79552
  3. Elhunyt Keserű Bálint professor emeritus
  4. a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
  5. Familysearch.org
  6. Gyászjelentése
  7. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

szerkesztés
  • Köztestületi tagok 2009. Szerkesztette: Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  
  • A Keserű-iskola. Keserű Bálint és tanítványai Szegeden megjelent munkáinak bibliográfiája; szerk. Monok István; s.n., Szeged, 1992
  • Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére; szerk. Balázs Mihály et al.; JATE Régi Magyar Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, Szeged, 1997 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez)