Főmenü megnyitása

Kesszi (mke-eš-ši-iš, kēššīš), a vadász egy hettita mese főszereplője. A történetet tartalmazó tábla az i. e. 14. század előtt keletkezett. Eredetileg hurri nyelven írták, hettita és akkád fordítása is ismert, bár mindhárom nagyon töredékes. Az utóbbi Amarnában került elő, ebből bizonyos, hogy az i. e. 14. század előtti. A hettita szövegek katalógusa a CTH#361 számon tartalmazza. A 361.I. a hettita, a 361.II. a hurri és a 361.III. az akkád változat (EA#341).[1]

A mese arról szól, hogy Kesszi gyönyörű leányt vett feleségül. A házasságot követően megfeledkezett mindenről, így a vadászatról és az isteneknek járó áldozatok bemutatásáról is. Anyja (vagy nővére) parancsára mégis elindult a hegyekbe vadászni, ahová csak a kutyáját vitte magával. A megsértett istenek azonban minden vadat elrejtettek előle, semmit sem ejtett el kerek három hónapon át. Ezalatt nélkülözött és nagy veszedelmek, szörnyek és démonok leselkedtek rá. Ez idő alatt hét baljós álmot látott. Ezeket az álmokat anyja fejtette meg számára (ez erős hasonlóság a Gilgames-eposszal, ahol szintén Gilgames anyja, Ninszun az álomfejtő). Anyja a halál előjeleit olvasta ki az álmokból. A mese vége ismeretlen, talán az utolsó álomban szereplő Illujankasz is szerepet kap benne. Nem tudni, hogy Kesszi sikeresen kiengesztelte-e az isteneket, vagy elnyerte büntetését. A történet vége még az összefüggő akkád változaton is hiányzik.

A hettita mesék gyakori motívumai az álmok, hasonlóképpen a mezopotámiai elbeszélésekhez. A fentebb említett Gilgames-eposzban Gilgames többször is álmodik, ezek a szimbolikus álmok jelentős szerepet játszanak a cselekményben. Az epikus irodalom és a királyok epigrafikus feliratai is gyakran hivatkoznak álomlátásra, egy álomélmény nagy szerepet kap az Égi királyság című mítoszban. Az álom-motívum hettita–mezopotámiai párhuzamai számos kutatót vezetnek arra a megállapításra, hogy az álomlátás és álomfejtés nem endemikus hettita elem, hanem közvetlenül mezopotámiai kultúraimporttal érkezett.[2]

A hettita epikus irodalom az i. e. 2. évezredben irodalmi eszközökkel sejteti a jövőt, növeli a feszültséget az elbeszélésben. Kessi, a vadász álmai következtetni engednek a mese végére. Kessi az álmaiban az alvilágba ereszkedik. Várakozik egy mozdíthatatlan ajtó előtt, látja, ahogyan egy leányt elvisz egy nagy madár, villám csap egy emberbe, találkozik elhunyt ősökkel, egy sárkánnyal és hárpiákkal. Mint a többi epikus irodalomban, egy nő is jelentős szerepet kap „tolmácsként”.[2]

forráskiadás CTH katalógusszám csatlakozó töredék
KBo 33.67 CTH#361.II(?) 168/h
KUB 47.1; KBo 53.2 CTH#361.II 1693/u
KBo 27.219 CTH#361.II.1 311/v 311/v
KBo 7.70 2003/k
KBo 12.79 72/s
KBo 27.218 1304/z
KUB 47.1 Bo 2353
Bo 2431
Bo 3155
KBo 57.15 CTH#361.I.1.A 725/v 725/v
KUB 33.121 Bo 2314
KUB 36.62 Bo 8206
KBo 35.43 CTH#361.II.9 923/v
ABoT 2.18 CTH#361.II AnAr 12165
FHL 179 CTH#361.II(?) AO 10392.10
KUB 47.6 CTH#361.II.6 Bo 2414
KUB 47.2 CTH#361.II.2 Bo 2483 Bo 2483
Bo 4292
KUB 47.5 CTH#361.II.5 Bo 2917 Bo 2917
Bo 3164
Bo 3271
Bo 4619
KUB 47.7 Bo 7546
KUB 47.8 CTH#361.II.8 Bo 2996
KUB 47.3 CTH#361.II.4 Bo 3109
KUB 36.63 CTH#361.I.2.A Bo 4773 Bo 4773
KUB 17.1 Bo 5456
KUB 47.4 CTH#361.II.3 Bo 4816 Bo 4816
Bo 7313
Bo 8422
KUB 36.61 CTH#361.II.10 Bo 8143
KUB 52.115 CTH#361.II(?) Bo 9718
KUB 52.114 CTH#361.II.12 Bo 9772 Bo 9772
ABoT 1.36 AnAr 8855
KBo 22.89 CTH#361.I.3.A Bo 69/203
Volkert Haas (2006) CTH#361.III EA#341
VSNF 12.131 CTH#361.I.4.A VAT 8300

JegyzetekSzerkesztés

  1. Catalog der Texte der Hethier
  2. a b Gnuse, i. m. 59. old.

ForrásokSzerkesztés