Keszler József

(1846–1927) magyar újságíró, műkritikus

Keszler József (Pásztó, 1846. szeptember 4.[1]Budapest, Terézváros, 1927. szeptember 18.)[2][3] újságíró, műkritikus; korának egyik legtekintélyesebb színikritikusa volt. Reich Irma opera-énekesnő férje.

Keszler József
Keszler József
Keszler József
Született 1846. szeptember 4.
Pásztó
Elhunyt 1927. szeptember 18. (81 évesen)
Budapest VI. kerülete
Állampolgársága magyar
Házastársa Reich Irma
Foglalkozása
Sírhelye Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Keszler József témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Keszler Ignác (1819–1902)[4][5] kereskedő és Etschedi Polli fia. A gimnáziumot Gyöngyösön, majd a pesti piaristáknál, jogi tanulmányait szintén Pesten végezte, utána újságíró lett. A Pester Lloydba, a Magyarország és a Nagyvilág című hetilapba, a Nemzeti Hírlapba, a Borsszem Jankóba dolgozott. Miután másfél évig Párizsban irodalmi, történelmi és filozófiai tanulmányokat folytatott, 1876-ban Trefort Ágoston közoktatási miniszter három évre újra Párizsba küldte, hogy folytassa tanulmányait, azután itthon francia tanárokat neveljen. Párizsi tartózkodása alatt irodalmi, színházi és képzőművészeti tárcacikkeket írt több lapnak, így a Reformnak, A Honnak, a Pester Lloydnak és a Fővárosi Lapoknak, ezek nagyobb részt Du Chaudron álnév alatt jelentek meg. Hazatérése után az Országos Tanárképző Intézethez a francia nyelv és irodalom tanárává nevezték ki. Mint újságíró előbb az Ellenőrnek, majd a Nemzetnek volt főmunkatársa 1897. decemberig, amikor az Országos Hírlap belső munkatársa lett. 1903-tól Az Ujságnak volt képzőművészeti és színházi kritikusa. Élete végén a betiltott Az Ujságból alakult Újság című napilap felelős szerkesztőjeként működött. A budapesti Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának is tagja volt.

„Hadd jegyezzem fel még, hogy Keszler kritikái, ha így utólag olvassa őket az ember, stílus dolgában nem egészen felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyeket ő támasztott másoknak az írásaival szemben, de nem bizonyulnak időtállónak egyébként sem, jóslatai pedig - színdarabok sorsát, színészek jövőjét illetőleg - egyáltalán nem váltak be.” – írta róla Csathó Kálmán.[6]

MagánéleteSzerkesztés

Házastársa Reich Irma cseh opera-énekesnő volt, akivel 1896. február 18-án Budapesten kötött házasságot.[7]

MunkáiSzerkesztés

  • Három beszéd a felsőházról Thiers-, Royer-Collard- és Guizottól (Ford., kiadta Trefort Ágoston, Budapest, 1883)
  • Dante Galeottója. Kép a romantikus történet költészetéből (Budapest, 1890)
  • Jellem a művészetben. Kép a francia széptanból (Budapest, 1890).

Szerkesztette a Harmonia zenészeti közlönyt 1883–1884-ben. Álnevei: Bolygó, Lucius Verus, Patatras.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Születési bejegyzése a pásztói izraelita hitközség születési akv. 17/1846. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  2. Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1296/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  3. Gyászjelentése (1927. szeptember 20.) Ujság, 3. évfolyam, 212. szám, 8. oldal
  4. Keszler Ignác halotti bejegyzése a pásztói polgári halotti akv. 150/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  5. Keszler Ignác elhunyt (1902. december 30.) Pesti Hírlap, 24. évfolyam, 357. szám, 9. oldal
  6. Idézi: Takács István: Keszler József. Színészkönyvtár, 2006. [2007. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 23/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 13.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gergely István (1927). Keszler József: I.–V. (Nekrológ). Nyugat (19. szám). (Hozzáférés ideje: 2014. április 16.)  
  • Takács István: Keszler József. Színészkönyvtár, 2006. [2007. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  • Keszler Józsefről. In: Juhász Gyula: A tékozló fiú. Novellák, emlékek, szatírák. Budapest, 1995. 195-198. o.