Kikerics

növénynemzetség

A kikerics (Colchicum) a liliomvirágúak (Liliales) rendjében a kikericsfélék (Colchicaceae) családjának névadó nemzetsége. Tudományos neve a Fekete-tenger keleti-délkeleti partjainál kialakult Kolkhisz ókori királyság nevéből származik. A monda szerint Médeia kolkhiszi királylány (és legendás boszorkány) kikericset használt varázsszereinek előállításához. Méregtartalma miatt a népnyelvben a kikirics, kükörics, kükirc vagy kükerc név mellett gyakran kutyadöglesztőnek is nevezték.

Kikerics
Kikerics hat porzós virága (Párizs, Jardin des Plantes de Paris botanikus kert)
Kikerics hat porzós virága (Párizs,
Jardin des Plantes de Paris botanikus kert)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Liliomvirágúak (Liliales)
Család: Kikericsfélék (Colchicaceae)
Nemzetség: Kikerics (Colchicum)
L.
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kikerics témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kikerics témájú médiaállományokat és Kikerics témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

 
Nyíló kikericsek a mórichidai Papréten

A nemzetség legtöbb faja a Mediterráneum keleti részén él; Európától Iránig és Turkesztánig. Magyarországon honos fajai:

(* Magyarországon fokozottan védett.)

Megjelenése, felépítése szerkesztés

A növény hagymagumója télálló, meglehetősen nagy; belőle akár 6-8 termetes virágot is kihajthat.

Virágai rózsaszínek, lilák vagy fehérek – az egyetlen, sárga virágú faj a sárga kikerics (Colchicum luteum). Virágai nagyon hasonlítanak a krókuszéhoz. A legkönnyebben úgy különböztethetjük meg őket, hogy a krókusznak 3 porzószála van, a kikericsnek pedig 6.

Életmódja szerkesztés

Évelő. A nemzetség legtöbb tagja a leveleit tavasszal, virágját pedig ősszel hozza. Néhány faj (így például a magyar kikerics és a sárga kikerics) tavasszal virágzik. A tavasszal virágzó kikericsek virágai levelek között nyílnak; az ősszel virágzók levelei tavasszal bukkannak elő. A tavasszal virágzók fajok virágai kisebbek.

Termése tok. A magvak kora nyáron érnek be. A hangyák terjesztik őket, mivel a szemeket borító kéreg sok keményítőt tartalmaz, ezért kedvelt eleségük.

Fiókhagymákkal kiválóan szaporítható.

Felhasználása szerkesztés

A növény egyes részeit (főleg hagymáját) régebben az orvostudomány használta fel, mert egy kolchicinnek nevezett, igen mérgező tropolon-alkaloidot tartalmaznak. Ez a vegyület légzés- és szívbénulást okozhat, de egyben sikeresen gátolja a daganatos sejtek osztódását,[1] valamint az akut köszvényes roham kezelésében fontos gyógyszer. Ma főleg a genetikusok használják egyes növényfajok keresztezésénél, hogy megváltoztassák a növekedést és a kromoszóma-képleteket, robusztus, poliploid fajtákat állítsanak elő.

A legelő állatok elkerülik.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Lásd a demekolcin nevű gyógyszer-hatóanyagnál.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés