Endemikus élőlény

(Szubendemikus szócikkből átirányítva)

Endemikus vagy bennszülött élőlény az, amely elszigetelten tenyészik, elterjedési területe rendszerint valamilyen különös természeti földrajzi tényezővel jellemezhető és feltételezik, hogy ott is keletkezett (vagyis egyben ott őshonos, de máshol nem található meg). Az endemizmus görög eredetű szó, azt a jelenséget írja le, amikor valamely faj elterjedése (area) a Föld viszonylag kicsiny területére korlátozódik.[2][3][4][5] Endemikus növény lehet faj, nem, család, kisebb vagy nagyobb rendszertani egység. (Betegségek esetében, amelyek bizonyos vidékeken állandóan mutatkoznak is használt fogalom.)[6] (Ellenpárja a kozmopolita élőlény, amely az egész Földön, vagy annak nagyobb részén megtalálható. Ezek, akárcsak az endemikus élőlények lehetnek öshonosak egy adott területen.[7][8])

A veszélyeztetett endemikus madárfajok száma országonként, 2019-ben a Természetvédelmi Világszövetség vörös listája alapján

Szubendemikusnak azokat a fajokat szokás nevezni, melyek endemikusak, de elterjedésük a közel szomszédos területekre is kiterjed.[9][7]

Ezek a fajok (vagy alfajok) általában az adott terület legértékesebb képviselői, amelyek hathatós védelmet kívánnak.[7]

A bennszülöttek azon részét, amik egyben maradványok (reliktumok) is, ereklyefajoknak nevezik.[10]

Bennszülött fajok a Kárpát-medencében szerkesztés

A magashegységekkel körbevett Kárpát-medence is izolátumnak (földrajzilag elszigetelt területnek) tekinthető bizonyos mértékig. Egyes állatcsoportokban, például a puhatestűeknél feltűnően nagy, mintegy 30 % a bennszülött fajok aránya, de a magyarországi barlangok is igen gazdagok ilyen fajokban. Az endemikus növények jórészt a negyedidőszaki flóraváltozások során keletkeztek. A Kárpát-medence belső részein az úgynevezett „pannóniai bennszülöttek” előfordulása jellemző, ezek többsége fiatal kialakulású, még csak alfaji szinten különültek el a rokon populációtól, mint a magyar sóvirág (Limonium gmelini ssp. hungaricum), vagy magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. hungarica). Jelentős a bennszülöttek aránya a Déli- és a Keleti-Kárpátokban, a Bánát hegységeiben, az Erdélyi-szigethegységben, a Mecsekben, Bükkben és az Aggteleki-hegység karsztjain.[10]

Kárpát-medencei bennszülött fajok például
[10]

növények

állatok


Jegyzetek szerkesztés

  1. R. Z.: Őshonosok, bennszülöttek, maradványok Pannon enciklopédia I–VIII. Budapest: Pannon; Dunakanyar 2000; Kertek 2000; Urbis. 1993–2009.
  2. Nagy Jenő dr.: Az oikológiai állatföldrajz, mint a zoogeográfia legújabb irányzata, A Természet 23. évfolyam 5-6. szám, 1927. március 15. (adt.arcanum.com)
  3. Dr. Kaszab Zoltán: A történelmi Magyarország Tenebrionidái (18. A Magyar-medence endemikus fajai), Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31., library.hungaricana.hu 1938
  4. Mándy György: Hol ringott termesztett növényeink "bölcsője"? in: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink?, library.hungaricana.hu - 1971
  5. Straub F. Brunó (szerk.): Biológiai lexikon 1. A-F, Akadémiai Kiadó - 1975 ISBN 9630505304
  6. Endemikus, Endemizmus. In Révai nagy lexikona VI. kötet (Duc–Etele). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 488. o.  
    Betegség. In Révai nagy lexikona III. kötet (Béke–Brutto). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911. 233. o.  
  7. a b c Vándor Ferenc, Nagy Imre, Dr. Stohl Gábor, Lukács Ernőné, Jókay László, Dr. Ákos Károly, Barlai Katalin, Juhász Árpád: Természettudományi kisenciklopédia, Gondolat - 1975 ISBN 9632801342
  8. Állattani Közlemények : a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának folyóirata, 93. kötet, real-j.mtak.hu (2008)
  9. Bennszülött faj, endemikus faj Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. 789. o. ISBN 963-901-540-7  
  10. a b c Dövényi Zoltán (szerk.): A Kárpát-medence földrajza (2.7.3. Bennszülött és maradványfajok a Kárpát-medencében), Akadémiai Kiadó Zrt. - 2012. ISBN 9789630592819

További információk szerkesztés

  • SOÓ R. (1945): Növényföldrajz, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest
  • Simon T. (2000): Magyarország edényes flóra határozója - Harasztok, virágos növények - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
  • BARANEC, T.–KERÉNYI-NAGY V. (2008): Galagonya-taxonómia és galagonya élőhelyek a Kárpát-medencében –Hawthorn (Crataegus) - taxonomy and habitats in the Carpatian Basin – Kitaibelia 13. (1.), Debrecen
  • KERÉNYI-NAGY V. (2008): Galagonya-taxonómia a Kárpát-medencében – Tudományos Diákköri Dolgozat, BCE Kertészettudományi Kar Könyvtár
  • KERÉNYI-NAGY V. (2008): A Pomázi Majdán-fennsík (Majdan Pole, Száraz.mező) különleges rózsái I. – XXVII. Vándorgyűlés Előadások összefoglalói, Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 85–89.* 22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN, Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan (1999, 2005), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
  • Kocsis Károly, Schweitzer Ferenc (szerk.): Magyarország térképekben (Növényföldrajz (Borhidi Att ila) 65-70. o.), Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet mtafki.hu, 2011
  • Szigetbiogeográfia elmélet Archiválva 2010. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2. éves tananyagok 4. félév Biogeográfia előadás, Geográfus és földrajz-x szakosok honlapja, geografus.elte.hu - 2007. február 9.
  • Magyarország endemikus növény-megfigyelései - iNatiuralist project

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Endemikus élőlény témájú médiaállományokat.