Főmenü megnyitása

A bánáti bazsarózsa vagy bánsági bazsarózsa (Paeonia banatica) növényritkaság. Legfontosabb élőhelyét a Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, s minden bizonnyal ennek köszönhetően mecseki bazsarózsa[3] névvel is illetik. Tavaszi virágzásakor a kelet-mecseki Hosszúhetényből bazsarózsanéző túrákat szoktak szervezni a lankákra.[4]

Infobox info icon.svg
Bánáti bazsarózsa
Virágzó bánáti bazsarózsák a Somos-hegyen (Kelet-Mecsek)
Virágzó bánáti bazsarózsák a Somos-hegyen (Kelet-Mecsek)
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Bazsarózsafélék (Paeoniaceae)
Nemzetség: Bazsarózsa (Paeonia)
Faj: Kerti bazsarózsa (Paeonia officinalis)
Tudományos név
Paeonia officinalis subsp. banatica
(Rochel) Soó, 1945[1]
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bánáti bazsarózsa témájú rendszertani információt.

Eredetileg önálló fajként írta le Anton Rochel botanikus Paeonia banatica tudományos névvel. Később, Soó Rezső munkássága révén, a piros bazsarózsa (Paeonia officinalis) alfajaként tekintettek rá Paeonia officinalis subsp. banatica néven, s ez a felfogás a közelmúltig így maradt, illetve egyes helyeken továbbra is így tekintenek rá,[5][6] másutt azonban ismét úgy gondolják, hogy önálló faj.[7] Érvényes tudányos neve a Paeonia banatica.[8]

JellemzéseSzerkesztés

Gyökerei nyúlánkak - koloncosak. Szára nem fásodó, felálló, el nem ágazó, egyvirágú, 40–60 cm magasságú. Sötétzöld levelei szórt állásúak, háromszorosan hármasan tagoltak, a levélkék hosszúkásak vagy tojásdadok, ép szélűek, alul gyéren szőrösek, ezért szürkésnek látszanak. A lomblevelek, murvalevelek és a csészelevelek között fokozatos az átmenet. A sugaras szimmetriájú virág kettős virágtakarójú, a magányosan álló virágok nagyok, de nem teltek. Virágzási ideje az időjárás függvényében május, június eleje is lehet. Termése tüszőcsokor.

Botanikai kutatások szerint a bánáti bazsarózsa a Mecsekben preglaciális idők reliktuma, tehát átvészelte a jégkorszak glaciális szakaszait.[9]

ÉlőhelyeSzerkesztés

A bánáti bazsarózsa pannon flóraelem és endemikus fajnak számít a Kárpát-medencében. Legkorábbról ismert és dokumentált előfordulásai: Romániában a Bihar-hegység, illetve a Temes és az Alduna vidéke, Szerbiában a Delibláti-homokvidék, Horvátországban a Tarcal-hegység (Fruška Gora), Magyarországon pedig a Kelet-Mecsek. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található.[7]

A szerbiai és horvátországi előfordulások helyzetéről Vida Stojšić botanikus azt közölte, hogy a Fruška Gorából már több mint 30 éve nem került elő, a Delibláti-homokpusztán pedig mindössze 74 példány él.[7]

Romániai előfordulásokról 1939-ben számolt be Tatár Miklós, ezt követően egy ideig újabb információk nem kerültek elő róluk.[7] Marossy Anna nagyváradi botanikus az 1970-es években a bihari Béli-hegységben, Belényes környékén talált meg egy populációt, mely bükkös-csertölgyes erdőben, 80–90 éves fák között él mintegy 8 hektárnyi területen: ez a terület a bánáti bazsarózsa legészakibb és legkeletibb ismert természetes élőhelye, s itt él a növény állományának 10%-a. 1982-ben a területet védetté nyilvánították, valamint később, a Natura 2000 programban európai védettséget is kapott. S habár aggodalomra adott okot, hogy a 2012 húsvétja után néhány nappal keletkezett és négy napig tartó erdőtűzben elpusztult a populáció nagy része, azonban 2013-ban már arról számoltak be, hogy az állománynak sikerült regenerálódnia.[10][11][12]

Magyarország területén először Kitaibel Pál figyelte meg Hosszúhetény és Pécsvárad között 1799-ben, ahogyan azt Kanitz Ágoston írta 1863-ban, s feltehetően manapság is egyedül a kelet-mecseki területen található a bánáti bazsarózsa hazai előfordulása. Ugyan Nicolaus Thomas Host 1831-ben azt írja, hogy Kitaibel Somogy megyéből is említ előfordulást, azonban szakértők szerint elképzelhető, hogy Kitaibel kéziratát az osztrák botanikus félreértelmezte, s az említett előfordulás megegyezik a kelet-mecsekivel.[7]

A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is.

VédettségeSzerkesztés

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett,[7] természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 Ft.[13] Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.

A 2000-es évek elején a mecseki állományra komoly veszélyt jelentett a Zengőre tervezett katonai létesítmény miatti környezetpusztítás, amit a környezetvédő civilek összefogásával 2004-ben sikerült megállítani. Lásd: csata a Zengőn[m 1]

GyógyhatásaSzerkesztés

Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték, mert gyökerei és zsíros-olajos magvai alkaloidot (paeonin) tartalmaznak, amit epilepszia ellen görcsoldóként, illetve hánytatónak használtak.

Bánáti bazsarózsa az oroszországi Mescserai DendroparkbanSzerkesztés

Az oroszországi Lipeck megyei Mescserka községben elhelyezkedő "LOSZSZ" Mescserai Dendrológiai Park 2011. évi jelentése szerint a park állandó kollekciójába sikeresen átültették a parkban termesztett bánáti bazsarózsát.[14]

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A Honvédelmi Minisztérium a NATO finanszírozásával három helyszínen tervezett új lokátorokat létesíteni, a harmadik helyszín a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő, amely értékes természetvédelmi terület, és jelentős természetkárosítással járna a beruházás. A tervezett NATO-lokátor ellen helyi szervezetek már több éve tiltakoznak, több alkalommal szerveztek demonstrációkat, útlezárást. Ez a beruházás, az akkor (2004. február) százezer forint eszmei értékű, fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) egyik legfontosabb élőhelyét is veszélyeztette. A Honvédelmi Minisztérium felkérésére 2001 nyarán elvégzett és egyedülállónak aposztrofált kísérlet, melyben a lokátorhoz tervezett út nyomvonalából 12 000 védett növényt ültettek át, teljes kudarccal végződött: az átültetett növények 90%-a elpusztult, ráadásul a nyomvonalban jelenleg több mint 90 millió forint eszmei értékű bánáti bazsarózsa és egyéb védett növény hajtott ki. Ennek dokumentálására a Civilek a Zengőért Mozgalom ismeretterjesztő filmet is készített.

ForrásokSzerkesztés

  1. A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
  2. A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
  3. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 44., 445. o. ISBN 963 9121 22 3  
  4. Bazsarózsa-túra 2011 (az egyik)[halott link]
  5. A(z) „Paeonia officinalis subsp. banatica (Rochel) Soó” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
  6. Bilz, M.: Paeonia officinalis ssp. banatica. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2015.2. International Union for Conservation of Nature, 2011. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
  7. a b c d e f Fajmegőrzési tervek: Bánáti bazsarózsa (Peonia banatica). Összeállították: Dr. Kevey Balázs, Tóth István Zsolt, Márkus András termeszetvedelem.hu (a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja) (magyarul). KvVM Természetvédelmi Hivatal (2005) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.) (PDF)
  8. KvVM Természetvédelmi Hivatal FAJMEGŐRZÉSI TERVEK Bánáti bazsarózsa Bánáti bazsarózsa (Peonia banatica ). (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  9. A Mecsek faunája
  10. Duna TV: Virágzik a bánáti bazsarózsa! – VIDEÓ. erdely.ma (magyarul) (2009. máj. 14.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.) (php)[halott link]
  11. Tragikus bánáti bazsarózsa pusztulás. greenfo.hu (magyarul) (2012. máj. 7.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.)
  12. Duna TV: Újjáéledt a Bihar megyei bazsarózsa rezervátum a tavalyi tűzvész után – VIDEÓ. erdely.ma (magyarul) (2013. máj. 9.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.) (php)[halott link]
  13. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.
  14. Az oroszországi növénykertek 2011. évi összegző jelentése (orosz nyelven)

További információkSzerkesztés