Kirchheim in Schwaben

település Németországban

Kirchheim in Schwaben település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2770 fő (2022. december 31.).[1]

Kirchheim in Schwaben
Kirchheim in Schwaben címere
Kirchheim in Schwaben címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
JárásUnterallgäu járás
PolgármesterSusanne Fischer
Irányítószám87757
Körzethívószám08266
RendszámMN
Népesség
Teljes népesség2770 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség86,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság581 m
Terület31,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 10° 28′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 10° 28′ 31″
Kirchheim in Schwaben (Bajorország)
Kirchheim in Schwaben
Kirchheim in Schwaben
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Unterallgäu járás térképén
Elhelyezkedése Unterallgäu járás térképén
Kirchheim in Schwaben weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchheim in Schwaben témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A település részei

szerkesztés
  • Kirchheim i. Schw.
  • Derndorf
  • Hasberg
  • Spöck
  • Tiefenried

Krumbachtól délkeletre, Augsburgtól 38 km-rel délnyugatra, Münchentől 80 km-rel nyugatra, Memmingentől 30 km-rel északkeletre fekvő település.

Története

szerkesztés
 
A piactér

A településről az első írásos adatok krisztus előtt 8000 körülről valók, de a területet már a középső kőkor (Mesolithicum) idején benépesítették a nomád vadászok és gyűjtögetők. A bronzkorban mintegy ie. 1800 körül alakult ki az első jelentősebb, kb. 15 házból álló település. A római kor idejéből is maradtak fenn a településről dokumentált leletek. Valószínűleg két római ut is vezetett keresztül Kirchheim területén: A Via Julia untertürkheimi és a Kellmünz Augsburgi római út. Kirchheim Raetia (később Raetia Secundával / Vindelica) római tartomány volt. 500 körül északról az alemannok érkeztek a helyszínre, létrehozva Kirchheim (az otthon, a templomban) nevét.

A kora középkori időkben Kirchheim királyi birtok volt, a 8. és a 10. században az Augsburgi püspökök tartotta uralma alatt 1802-ig, a szekularizációig; Kirchheim a Mindelberg lovagok hűbérbirtoka. 1329-ben Ritter von Freyberg épített itt nagy várat.

1484-ben öröklés útján a Hürnheim lovagok birtokába került, később 1551-ben a gyermektelen Hans Walther von Hürnheim Kirchheimet eladta Anton Fugger birodalmi grófnak. A települést a harmincéves háború idején 1632-ben egy időre a svédek foglalták el.

1806-ban Kirchheim elvesztette a közvetlen birodalmi (reichsunmittelbar) függést és a Bajor Királysághoz került.

Népesség

szerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2022 között
Lakosok száma
770
1694
2376
2403
2545
2568
2597
2574
2647
2770
1875195019701987201220132015201720192022
Adatok: Wikidata

Itt születtek, itt éltek

szerkesztés
  • Angelus Dreher (1741-1809), domonkos zeneszerző
  • Joseph-Ernst Fürst Fugger Glött (1895-1981
  • Anna Fugger Glött (1893-1962)
  • Hans Walther von Hürnheim (* 1500, † szeptember 1557 16)
  • Johannes Fugger (1591-1638), a kereskedő és titkos tanácsos
  • Johann Eusebius Fugger(1617-1672), császári kamarás
  • Johann Pankraz Kober (1796-1832), festő számos templomot festett ki Mittelschwaben, beleértve Erpfting a Hiltenfingen és Nyugat Langerringen; Atyja József Kober
  • Joseph Kober (1823-1884), festőművész
  • Johann Jakob Kollmann (1714-1778), Deggendorfi városi orvos, a bajor Tudományos Akadémia tagja
  • Manfred Lochbrunner (* 1945), teológus és dogmatikus
  • Aemilian Rosengart (1757-1810) zeneszerző, bencés
  • John Jones (1912-1975), politikus (WAV, DP)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)