Kirgiz ábécé
A kirgiz ábécé (saját nevén: кыргыз алфавити) a kirgiz nyelv lejegyzésére szolgáló, ma a cirill íráson alapuló ábécé.
A kirgiz írása eredetileg arab írással történt. 1927-ben áttértek a latin írásra, mely egészen 1940-ig volt hivatalban. Azóta Kirgizisztánban egy módosított cirill ábécét használnak, melynek három saját betűje a Ң, az Ө, és az Ү. Tervezik az áttérést a latin írásra.
Kína területén, a Xinjiang Uyghur Autonóm Régióban, használatban van még egy módosított arab írás, mely ott hivatalos státust tölt be.
A kirgiz ábécé
szerkesztésCirill ábécé | A betű neve | Arab írás[1] | Transzliteráció | Latin ábécé (1928–1940) |
IPA |
А а | а | ا | A a | A a | /ɑ/ |
Б б | бе | ب | B b | B в | /b/, [w], [v] |
В в | ве | ۋ | V v | V v | /v/ |
Г г | ге | گ / ع[2] | G g | G g, Ƣ ƣ | /ɡ/ [ʁ] |
Д д | де | د | D d | D d | /d/ |
Е е | e | ه | E e | E e | /je/, /e/ |
Ё ё | ё | يو | Yo yo | Yo yo | /jo/ |
Ж ж | же | ج | J j | Ç ç (Ƶ ƶ 1938-1940) | /d͡ʒ/ |
З з | зе | ز | Z z | Z z | /z/ |
И и | и | ى | İ i | I i | /i/ |
Й й | ий | ي | Y y | J j | /j/ |
К к | кa | ك / ق[3] | K k | K k, Q q | /k/, [q], [χ] |
Л л | эл | ل | L l | L l | /l/ |
М м | эм | م | M m | M m | /m/ |
Н н | эн | ن | N n | N n | /n/ |
Ң ң | ың | ڭ | Ñ ñ | Ŋ ŋ | /ŋ/ |
О о | о | و | O o | O o | /o/ |
Ө ө | ө | ۅ | Ö ö | Ɵ ɵ | /ø/ |
П п | пe | پ | P p | P p | /p/ |
Р р | эр | ر | R r | R r | /r/ |
С с | эс | س | S s | S s | /s/ |
Т т | те | ت | T t | T t | /t/ |
У у | у | ۇ | U u | U u | /u/ |
Ү ү | ү | ۉ | Ü ü | Y y | /y/ |
Ф ф | эф | ف | F f | F f | /f/ |
Х х | ха | ح | H h | X x (H h 1928-1938) | /χ/ (=/k/) |
Ц ц | це | تس | C c | Ts ts | /t͡s/ |
Ч ч | че | چ | Ç ç | C c | /tʃ/ |
Ш ш | ша | ش | Ş ş | Ş ş | /ʃ/ |
Щ щ | ща | - | Şç şç | Şc şc | /ʃtʃ/, /ʃː/ |
Ъ ъ | ажыратуу белгиси | - | - | - | - |
Ы ы | ы | ى | İ i | Ь ь | /ɯ/ |
Ь ь | ичкертүү белгиси | - | - | - | - |
Э э | э | ه | É é | E e | /e/ |
Ю ю | ю | يۋ | Yu yu | Yu yu | /ju/, /jy/ |
Я я | я | يا | Ya ya | Ya ya | /ja/, /jɑ/ |
A hosszú magánhangzókat az írás kettőzéssel jelöli, amennyiben magánhangzó jésített, akkor a kettőzés helyett az egyszerű magánhangzót teszik a jésített mögé (и, ө, ү esetében a jésítést й jelöli): аа - яа, ээ - еэ, ии - йии, оо - ёо, өө - йөө, уу - юу, үү - йүү.
A kirgiz ábécé és átírásai
szerkesztésnagybetű | kisbetű | ISO 9[4] | WWS[5] | KNAB[6] | ALA/LC[7] | Allworth[8] | BGN/PCGN[9] |
---|---|---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | a | a | a |
Б | б | b | b | b | b | b | b |
В | в | v | v | v | v | v | v |
Г | г | g | g | g | g | g | g |
Д | д | d | d | d | d | d | d |
Е | е | e | e | e, ye[10] | e | e | e |
Ё[11] | ё | ë | ë | ë | ë | yö | yo |
Ж | ж | ž | ž | c | zh | j | j |
З | з | z | z | z | z | z | z |
И | и | i | i | i | i | i | i |
Й | й | j | j | y | ĭ | y | y |
К | к | k | k | k | k | k | k |
Л | л | l | l | l | l | l | l |
М | м | m | m | m | m | m | m |
Н | н | n | n | n | n | n | n |
Ң | ң | ņ | ņ | ñ | ng | ng | ng |
О | о | o | o | o | o | o | o |
Ө | ө | ô | ö | ö | ȯ | ö | ö |
П | п | p | p | p | p | p | p |
Р | р | r | r | r | r | r | r |
С | с | s | s | s | s | s | s |
Т | т | t | t | t | t | t | t |
У | у | u | u | u | u | u | u |
Ү | ү | ù | ü | ü | u̇ | ü | ü |
Ф | ф | f | f | f | f | f | f |
Х | х | h | x | x | kh | kh | kh |
Ц | ц | c | c | ts | ts | ts | ts |
Ч | ч | č | č | ç | ch | ch | ch |
Ш | ш | š | š | ş | sh | sh | sh |
Щ | щ | ŝ | šč | şç | shch | shch | shcj |
Ъ | ъ | " | " | " | " | " | - |
Ы | ы | y | y | ı | y | ï | y |
Ь | Ь | ' | ' | ' | ' | ' | ' |
Э | э | è | è | è, e[12] | ė | ë | e |
Ю | ю | û | ju | yu | iu | yu | yu |
Я | я | â | ja | ya | ia | ya | ya |
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Kyrgyz alphabet, language and pronunciation
- ↑ Г + а, о, у, ы گ ⇒ ع
- ↑ К + а, о, у, ы ك ⇒ ق
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ The World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
- ↑ Kohanimeandmebaas, 2023–09–03
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971
- ↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 2.1. June 2002.
- ↑ Szótag elején, magánhangzó, ъ és ь után ye, máskor e
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Szótag elején, magánhangzó, ъ és ь után e, máskor è