Kirovo-Csepeck

város Oroszországban

Kirovo-Csepeck (oroszul: Кирово-Чепецк) város Oroszország Kirovi területén, a Kirovo-csepecki járás székhelye.

Kirovo-Csepeck (Кирово-Чепецк)
The building of city administration (Kirovo-Cheprtsk).jpg
Kirovo-Csepeck címere
Kirovo-Csepeck címere
Kirovo-Csepeck zászlaja
Kirovo-Csepeck zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKirovi terület
JárásKirovo-csepecki
Irányítószám 613040
Körzethívószám 83361
Népesség
Teljes népesség72 071 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Kirovo-Csepeck (Oroszország)
Kirovo-Csepeck
Kirovo-Csepeck
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 33′, k. h. 50° 01′Koordináták: é. sz. 58° 33′, k. h. 50° 01′
Kirovo-Csepeck (Kirovi terület)
Kirovo-Csepeck
Kirovo-Csepeck
Pozíció a Kirovi terület térképén
Kirovo-Csepeck weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirovo-Csepeck témájú médiaállományokat.

Lakossága: 80 921 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

FekvéseSzerkesztés

A Kirovi terület délközponti részén, Kirov területi székhelytől 22 km-re délkeletre, a Csepca és a Vjatka találkozásánál, mindkét folyó bal partján fekszik. A Kirovot körülvevő ipari elővárosok egyike, az agglomeráció része. Vasútállomás (Csepeckaja) a transzszibériai vasútvonal Kirov–Glazov közötti szakaszáról leágazó rövid szárnyvonal végén. Kirov várossal rendszeres autóbuszjárat köti össze.

TörténeteSzerkesztés

A 15. század közepén a Csepca torkolatánál novgorodiak alapítottak települést, mely később Uszty-Csepca (Csepca-torkolat) néven vált ismertté. A falu, ahol 1873-ban egy vállalkozó gyufagyárat alapított, a 20. században a mellette kiépült város része lett.

Kirovo-Csepeck városi jellegű település alapítási évének 1935-öt tekintik, akkor kezdődött a település életét döntően meghatározó nagy hőerőmű építése. Nem sokkal később hozzáláttak egy nagy vegyipari gyár építkezéséhez (később ott alakult ki a polimerek gyártása) és megépült a vasútvonal is. A gyorsan iparosodó település 1955-ben kapott városi rangot.

GazdaságaSzerkesztés

A város a 20. század második felében nagy ipari központtá alakult. Az ipar vezető ágazata az energiatermelés, a vegyipar, a gépipar, jelentős a ruházati ipar, az építőanyagipar, az élelmiszeripar és a bútorgyártás is.

A városi hőerőmű első egységét 1942-ben helyezték üzembe. Akkor és még sokáig a helyben nagy mennyiségben rendelkezésre álló tőzeggel fűtötték. A ma már kombinált ciklusú erőmű a város egyetlen nagy hőszolgáltatója, és a környező városokba is innen juttatják el a villamosenergiát. Felújítási és korszerűsítési munkái a 2010-es évek közepén is folytak.

A B. P. Konsztantyinov nevét viselő vegyipari kombinát 1949-ben kezdte meg a teflon előállítására is használt hidrogén-fluorid termelést, később pedig a fluorpolimerek, a teflon gyártását. Termékeit elsősorban a hadiipar különféle ágazatai használták fel. A kombinát 2011-től GaloPolimer Kft néven folytatta tevékenységét, többek között freon gyártásával bővítették a termékek skáláját.[3][4]

A vegyipar további nagyvállalatai:

  • 2008 óta az Uralhim holding részeként működő nitrogénműtrágya gyár[5]
  • a növényvédőszerek gyártására szakosodott egyik legnagyobb oroszországi kombinát[6]
  • a hőszigetelő anyagok gyára, melynek termékei elsősorban építőipari felhasználásra készülnek[7]

Kirovo-Csepeck egyik vezető gépipari vállalata az elektromos- és kapcsolóberendezések gyára (Velkont, Vjatszkij Elektricseszkij Kontakt). Sokáig elsősorban a repülőgépgyártás számára készített berendezéseket, de a 21. században már szélesebb vevőkörre számítva alakította át termékskáláját.[8] A városban meghonosodott a vegyipari gépgyártás is (SzojuzHimMas, RMZ).

A régi nagy téglagyár helyén már a 21. században korszerűsített, német technológiára épülő téglagyár működik.[9] Az élelmiszeripar fontos létesítményei a kenyérgyár, a tej- és a húsfeldolgozó kombinát.

JegyzetekSzerkesztés

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  3. Interjú a GaloPolimer igazgatójával (orosz nyelven). Chepetsk-news. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  4. A GAloPolimer honlapja
  5. [1]
  6. [2]
  7. [3]
  8. [4]
  9. [5]

ForrásokSzerkesztés