Kis Albert (ezereskapitány)

(1664-1704) kuruc ezeres kapitány, szökött jobbágy

Kis Albert (Barkaszó, 16641704. március 15. után) magyar katona, jobbágy származású hadnagy és kuruc ezereskapitány.

Kis Albert
Szobra Tokajban. Győrfi Lajos alkotása, 2004.
Szobra Tokajban. Győrfi Lajos alkotása, 2004.
Született1664
Barkaszó
Elhunyt1704. március 15. (39-40 évesen)[1]
Eger
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis Albert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Részt vett a Thököly-felkelésben, a hadnagyságig emelkedett a ranglétrán. Követte Thökölyt Törökországba annak bujdosása során. 1692-ben a császári seregbe lépett, 1693-ban Károlyi Sándor Szatmár vármegye zsoldjába fogadta, hogy a hegyekben bujkáló kurucok ellen induljanak. 1694-ben bocsátották el a szolgálatból és beállt a kurucok közé. Fő szervezőjévé vált a kuruc mozgalomnak. Elárulták őt, így 1697. július 3-án La Porta váradi császári parancsnok elfogatta és kiszolgáltatta Károlyinak. 1697-ben megszervezte a hegyaljai felkelést, de alatta börtönben sínylődött, s onnan megszökve felkereste azt, aki elárulta, és megölte. Menekülése során újból fogságba került, azonban innen is megszökött. Ezután továbbra is a kuruc mozgalom szervezésén munkálkodott, részt vett a Rákóczi-szabadságharc vezetésében. 1703 tavaszán csapataival a Vereckei-hágóhoz vonult, ahol Rákóczi őt Esze Tamással együtt kinevezte ezereskapitánnyá. 1704 elején a kuruc táborban ellentétek keletkeztek a földesúri fennhatóság alól szabadulni akaró és Rákóczi ígéretére hivatkozó jobbágykatonák,illetve a magyar nemesség között. Kis Albert az előbbiek mellé állt. Ezek az ellentétek a szatmári vár ostroma során összecsapásokra váltottak át, így mivel Rákóczi félt, hogy a nemesség eltántorodik, elfogatta és kivégeztette Kis Albertet.

Emlékezete

szerkesztés

Tokajban szobor és egy közterület neve (Kis Albert tér) is őrzi az emlékét, az említett téren áthalad a 3838-as út, illetve korábban a 38-as főút is érintette.

További információk

szerkesztés
  • Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. Sajtó alá rend., kieg. és az előszót írta Mészáros Kálmán. Bp., História-MTA Törttudományi Intézet, 2005.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.