Kiscserna

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 11.

Kiscserna (szlovákul Malá Čierna) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Kiscserna (Malá Čierna)
Kiscserna zászlaja
Kiscserna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1471
PolgármesterJaroslav Koleda
Irányítószám015 01
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség331 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság523 m
Terület4,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′, k. h. 18° 36′49.100000°N 18.600000°EKoordináták: é. sz. 49° 06′, k. h. 18° 36′49.100000°N 18.600000°E
Kiscserna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiscserna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnától 20 km-re délnyugatra fekszik.

Története

szerkesztés

A mai Kiscserna területén egykor a puhói kultúra települése állott.

A települést 1471-ben „Kys Charna” néven említik először. 1474-ben „Cherna Parva”, 1520-ban „Kys Cherna” néven említik. Litva várának uradalmához tartozott, később a vágbesztercei váruradalom része lett. 1598-ban 9 ház állt a településen. 1720-ban 10 adózója volt. 1784-ben 28 házában 35 család és 208 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Cserna. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Lietavai Uradalomban, Bodinához 1/4. mértföldnyire dél felé, hegyes helység, és sovány földgye van, más javai ugyan vannak, de mivel felemeltebb helyen fekszik, ’s határjának nehéz mivelése van, ’s harmadik Osztálybéli.[2]

1828-ban 18 háza volt 261 lakossal. Lakói erdei munkások, pásztorok, méhészek voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Cserna, tót falu, Trencsén vmegyében, 225 kath., 15 zsidó lak. Határja hegyes, sovány. F. u. a Lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 326 lakosából 323 szlovák volt.

2011-ben 353 lakosából 350 szlovák volt.

Nevezetességei

szerkesztés
  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-1940 között épült, 1991-ben felújították.
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)

Külső hivatkozások

szerkesztés