Kisházi Péter

Kisházi Péter (Kaszaper, 1928. december 23. – Budapest, 1988. július 12.) magyar bányakutató mérnök, egyetemi tanár.

Kisházi Péter
Született	1928. december 23. Kaszaper
Elhunyt	1988. július 12. (59 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	bányamérnök
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Nehézipari Műszaki Egyetem (–1952)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Diplomáját Sopronban, a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán szerezte 1952-ben. A földtan-tereptani tanszéken tanársegéd, majd 1957-től adjunktus volt. 1959-ben a Bányamérnöki Kar Miskolcra kerülésekor másfél évig oktatott az egyetemen. 1961-ben visszatért Sopronba. Itt eleinte akadémiai kutató, majd 1965-től a Bányászati Kutató Intézet petrográfiai osztályának tudományos munkatársa, 1969-től főmunkatársa, 1974-től vezetője volt.

Munkássága a metamorf kőzettant, az ércteleptant és a hidrogeológiát ölelte fel. Eredményes kutatást végzett a dunántúli hideg és meleg karsztvíz közötti áramlási viszonyok kimunkálásában, Sopron vízföldtanának alapozó munkájában több évtizeden át részt vett. A Kelet-Alpok magyarországi kristályospalarögeinek modern feldolgozója.

Művei

• Magyarország titánércelőfordulásai (1978)
• Soproni-hegység, Brennbergbánya, Kőbérc-Oromvégi kő¬ fejtő Soproni Csillámpala Formáció, Óbrennbergi Csillámpala (1985)
• Kőszegi-hegység, Cák, felső kőfejtő Velem! Mészfillit Formáció, Oáki Konglomerátum Tagozat (1986)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  

További információk

• Boldizsár István: Kisházi Péter emlékezetére (In: Megemlékezés halottainkról 1985-1988. Budapest, 1988)