Kislednic

szlovákiai település

Kislednic (más néven Besztercelednic, szlovákul Malé Lednice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.

Kislednic (Malé Lednice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rang község
Első írásos említés 1339
Polgármester Ján Hamar
Irányítószám 018 16
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PB
Népesség
Teljes népesség521 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság418 m
Terület15,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kislednic (Szlovákia)
Kislednic
Kislednic
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 07″, k. h. 18° 34′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 07″, k. h. 18° 34′ 20″
Kislednic weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Vágbesztercétőltól 15 km-re délkeletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1339-ben "terra Lednicz" alakban említik először. 1384-ben "Lednycza", 1510-ben "Nag Lednycze" néven szerepel. A vágbesztercei váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 28 ház állt a községben. 1720-ban 13 adózója volt. A község első pecsétje 1783-ból származik. 1784-ben 76 házában 88 családban 483 lakos élt. 1828-ban 48 háza volt 411 lakossal, akik főként mezőgazdasággal éls szövéssel foglalkoztak. 1866-ban kolerajárvány pusztított a községben, melynek 43 napja alatt 27 lakos esett áldozatul. A falu kápolnája 1907-ben épült.

Vályi András szerint "Rovne Lednicz. Besztercze Lednicze. Két tót faluk Trentsén Várm. földes Urai G. Balassa, és G. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Pukovhoz mint egy 3/4 mértföldnyire, földgyeik közép termékenységűek, legelőjök sok, fájok is elég van."[2]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 476, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 537 szlovák lakosa volt.

2011-ben 506 lakosából 499 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Temploma a 19. század második felében épült neoklasszicista stílusban.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés