Kismagyaród
Kismagyaród (korábban Lészkócz, Leszkovecz, horvátul: Leskovec) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Stridóvárhoz tartozik.
| Kismagyaród (Leskovec) | |
_-_plo%C4%8Da.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Stridóvár |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1448 |
| Polgármester | Branko Resman |
| Irányítószám | 40312 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 83 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 29′ 15″, k. h. 16° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 15″, k. h. 16° 16′ 30″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Csáktornyától 17 km-re északnyugatra, községközpontjától Stridóvártól 2 km-re délnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története szerkesztés
A települést 1448-ban "Poss Leskocz in dominio Strydo" alakban említik először. A csáktornyai uradalom része volt. 1456-ig a Cillei család birtoka. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás magyar király 1477-ben Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly király 1719-ben a Muraközzel együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " LESZKOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Stridónak szomszédságában, és annak filiája, határja sovány."[2]
A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 133, túlnyomórészt horvát lakosa volt.
2001-ben 112 lakosa volt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
