Kistétényi Melinda

Kistétényi Melinda, másként: Keindl (Budapest, 1926. július 25. – Budapest, 1999. október 20.) magyar zeneszerző, karvezető, orgonaművész, zenepedagógus.

Kistétényi Melinda
Életrajzi adatok
Születési név	Keindl Melinda
Született	1926. július 25. Budapest
Elhunyt	1999. október 20. (73 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Pályafutás
Hangszer	orgona
Tevékenység	orgonaművész, zeneszerző, karvezető, zenepedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistétényi Melinda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sírja a Farkasréti temetőben

Életútja

A Zeneakadémián Bárdos Lajosnál egyházzenét, Viski Jánosnál zeneszerzést tanult, Ferencsik Jánoshoz karnagyképzőre járt, végül 1949-ben középiskolai énektanár és karvezető diplomát szerzett.

Helyettes karnagy és korrepetitor volt a SZOT-kórusnál, majd a Zeneakadémián először énektanárok mellett, majd a karvezetés tanszakon dolgozott korrepetitorként. 1955-től óraadó tanár, majd 1957-től kinevezett szolfézstanár volt, 1989-es nyugalomba vonulásáig. Növendékei közé tartozott többek közt Schiff András, Kocsis Zoltán, Fischer Iván, Ránki Dezső, Dráfi Kálmán, Sass Sylvia és Kincses Veronika is. A zeneelmélet, a szolfézs és az improvizáció kiemelkedő tudású oktatója volt.

Orgonistaként többször is fellépett Prágában és Budapesten, legendás rögtönző volt, hangversenyeit gyakran úgy állította össze, hogy a második rész improvizációból álljon. Foglalkozott dalok, kórusművek és oratóriumok szövegeinek fordításával és írásával is, pl. ő írta Kodály Epigrammáinak szövegét.

Dalokat, kórusműveket írt Petőfi Sándor, Ady Endre, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Arany János, József Attila, Weöres Sándor verseire, valamint Shakespeare szonettjeire. Két táncjáték, A halálra táncoltatott lány balladája és a Szerenád is az ő nevéhez fűződik, ez utóbbit külföldön is bemutatták. Feldolgozott walesi, skót és angol népdalokat is.

Sírja a Farkasréti temetőben található [25–4–5].

„	De hát kire vár az óhajtott megváltó szerep ha nem Melindára, akinek Bachtól Gerschwinig sőt Bágyáig minden a kisujjában van, s még énekelni is tud hozzá!	”
– Kodály Zoltán levele Kistétényi Melindához, 1959. szeptember 1.

„	Mindent tudott a muzsikáról. Egy olyan zenei világban, ahol negyedművelt és nyolcadtehetségű sarlatánokat szembezseniztek, Melinda maga volt Isten Földre tévedt hangja. Vasárnapról-vasárnapra ott remegtem mellette az Angolkisasszonyok Váci utcai templomában, hogy segédkezhessek néki a hangszínek kapcsolgatásában, és alig vártam az áldoztatás perceit, mikor is Melinda barokk stílusban improvizálni kezdett. Sokáig úgy gondoltam, hogy csupán emlékeim szépítik oly magasztossá azoknak a kis rögtönzéseknek az emlékét. De most, amikor előkerülnek az egykori magnókazetták, elsápadok. Ez a nő tényleg az Isten jelenése!	”
– (Varnus Xavér: Folytatás, 1998)

Főbb művei

• Oboaszvit (1957)
• Orgonaszvit (1957)
• Orgonaverseny (1962)
• Adj már csendességet! (1971)
• A vízrenéző (1972-73)
• Járkálj csak, halálraítélt (1978)
• Sonata for Trombone Solo (????)

Források

• Kistétényi Melinda a Zeneakadémai honlapján
• Kistétényi Melinda a "Magyar vagyok" lapon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 2. bőv. kiad. 1988.
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993-.
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.