A kiszel az orosz és a balti országok gasztronómiájának a specialitása, keményítő hozzáadásával készített édes, folyékony vagy zselé állagú desszert. Készülhet friss és aszalt gyümölcsből - leginkább bogyós gyümölcsökből -, de almából is, gyümölcslevekből, szörpökből és híg lekvárból. Általában burgonyakeményítőt tartalmaz, de alkalmanként használnak készítéséhez kukoricakeményítőt vagy kovászt is.

Kiszel
Kiszel
Kiszel
Nemzet, ország  Oroszország Balti országok
Alapanyagok burgonyakeményítő, gyümölcs, gyümölcslé, szörp
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszel témájú médiaállományokat.

Etimológia és történeteSzerkesztés

A kiszel a 10. század óta ismert. Az Elmúlt idők krónikájában említi annak szerzője Nyesztor.[1] Eredetileg a zabpehely főzet volt, a burgonya elterjedését követően készítik burgonyakeményítővel.

Készítése, fogyasztásaSzerkesztés

Egy pohár bogyós gyümölcshöz (áfonya, fekete áfonya, fekete vagy vörös ribizli) egy liter vizet, 1/2 pohár cukrot, 4 evőkanál keményítőt számítunk. A gyümölcsöt összetörjük felöntjük forróvízzel és 10-15 percig főzzük átpasszírozzuk. A kapott főzethez hozzáadjuk a cukrot felforraljuk és hozzáadjuk a előzőleg lehűtött gyümölcslében elkevert keményítőt. Ismét felforraljuk, majd lehűtve tálaljuk. Ízlés szerint savanyíthatjuk 1-2 mokkáskanálnyi citromlével. A sűrűségét a keményítő mennyiségével állítjuk be.

A kiszelt hidegen és melegen is fogyasztják. Konzisztenciája a folyékonytól a zseléig terjed. A balti országokban a sűrűbb zselészerű változatát gyakran alkalmazzák öntetként is pudingokhoz, túróból készült édességekhez, esetleg fagylalthoz. Oroszországban az iható hígabb változata az elterjedtebb.

ForrásokSzerkesztés