Főmenü megnyitása
Példák

A latin klatrát szó jelentése „ketrecbe zárt”, és az elnevezés a jég-metán anyagkombináció szerkezetése utal, ahol a jégkristályok által formált apró ketrecek ejtik csapdába a metánmolekulákat. A klatrátokat az égő jég néven is ismerik. Nagy nyomás alatt hihetetlen nagy mennyiségű gázt zárnak magukba, s mikor a felszínre hozzák, sisteregni, pattogni kezdenek, illetve tűz hatására lángra kapnak.[1] A világban mindenfele találhatóak klatrátok a tengerfenékbe ágyazva, energetikai szempontból kétszer akkora volumenben, mint együttesen az összes többi fosszilis tüzelőanyagot. A klatrátok kialakulásához 400 méteres mélység szükséges, illetve fontos, hogy a fenék hőmérséklete ne emelkedjen 1-2 Celsius-fok fölé. Az anyagot a felette tornyosuló víztömeg nyomása és a hideg tartja szilárd halmazállapotban. A klatrátok többsége nagyon mély vizű tengerekben fekszik, ellenben nagy tömegekben fordulnak elő a viszonylag sekély arktikus vizekben is, ahol a hőmérséklet még a felszínhez közel is kellőképpen alacsony ahhoz, hogy stabilan tartsa őket. Néhány féregfaj a klatrátok metántartalmából táplálkozik. Körülbelül 10–42 ezer milliárd köbméternyi anyag hever világszerte az óceáni aljzatban. Ez az az ok, amiért a fosszilis tüzelőanyag-ipar jövőt lát ebben az anyagban.[2]

Ha az óceánok melegebbé válnának, gigantikus mennyiségű metán szabadulna fel. Kb. 245 millió évvel ezelőtt tíz élőlényből kilenc kipusztult. Ezt hívjuk perm–triász kihalási eseménynek. Egyes tudósok a klatrátok kiszabadulásával indokolták a nagyméretű kihalási rátát.[3]

A klatrátok fontos szerkezeti elemei a tengerfenék stabilitásának. Hirtelen szublimációjuk az aljzat berogyásához vezetne, ami példátlan erejű cunamikat idézne elő.

ReferenciákSzerkesztés

  1. Solan, E. D. 2003. Fundamental Principles and Applications of Natural Gas Hydrates. Nature 426, pp. 353-59.
  2. Kerr, R. A. 2004. Gas Hydrate Resource: Smaller but Sooner. Science 303, pp. 946-57.
  3. Benton, M. et el. 2003. When Life Nearly Died: The Greatest Mass Extinction of All Time. Thames and Hudson. London.