Főmenü megnyitása

Kmety Károly (Hódmezővásárhely, 1863. február 17. – Budapest, Józsefváros, 1929. január 5.)[1] jogász, a jogi és politikai tudományok doktora, egyetemi rendkívüli tanár.

ÉletútjaSzerkesztés

Kmety Károly városi hivatalnok és Auer Erzsébet fia. Középiskoláit szülővárosában végezte; a jogot a budapesti egyetemen hallgatta, ahol pálya- és ösztöndíjat nyert. Az egyetemi tanfolyam elvégzése és katonai szolgálata teljesítése után báró Sennyey Pál országbiró legidősebb fiának jogi tanára lett. 1888-ban letette a köz- és vallatóügyi vizsgát és egyetemi magántanári képesítést nyert a magyar közigazgatási jogból. Mint magántanár két évben külföldre, nevezetesen Porosz- és Franciaországba küldetett állami segéllyel, hogy szaktanulmányait kiegészítse. 1889-ben Szilágyi Dezső igazságügyminiszter, mint fogalmazót maga mellé vette és ily minőségben főleg közjogi és közigazgatási jogi vélemények készítésével foglalkozott 1892. július 11-ig, amikor a pozsonyi királyi jogakadémia rendes tanárává nevezték ki. 1896. szeptember 9-én a budapesti egyetemen rendszeresített közigazgatási jogi tanszékre rendkívüli tanárrá neveztetett ki, 1902-től haláláig az intézmény nyilvános rendes tanára (közigazgatási jog, közjog) volt. Függetlenségi párti országgyűlési képviselőként tevékenykedett két cikluson át. Halálát agyvérzés okozta. Felesége Schmalhofer Paula volt.

Cikkei a Nyugatmagyarországi Hiradóban (1892–96. a város német maradisága ellen intézett több mint 50 támadó cikket), a Politikai Szemlében (1892. Az új porosz községi törvény), a Jogtudományi Közlönyben (1892-től), a Jogban (1894-től), a Közgazdasági Szemlében (1894. A «Conseil de préfecture» mint a közigazgatósági biróság), politikaiak a Nemzetben és Magyar Ujságban; A Pallas Nagy Lexikonába több mint száz szakcikket írt.

MunkáiSzerkesztés

  • A porosz közigazgatási reformról. Bpest, 1891. (M. Jogászegyleti Értekezések VI. 7.)
  • A közigazgatási biróságok hatáskörének szabályozásáról. U. ott, 1891. (M. Jogászegyl. Értek. VII. 1.)
  • A hatásköri összeütközés birósága. Pár szó a Wlassics-féle törvénytervezethez. U. ott, 1895. (Különnyomat a Jogtudom. Közlönyből.)
  • A magyar közigazgatási jog kézikönyve. U. ott, 1898. (Ism. M. Kritika 1897. 2. sz.).
  • A magyar pénzügyi jog kézikönyve (Bp., 1902)
  • A magyar közjog alapintézményei (Bp., 1902)

KéziratbanSzerkesztés

  • A magyar vizügyi közigazgatás joga (magántanári habilitatio alapjául szolgáló munka); Extraordinaria cognitio (egyetemi pályanyertes mű).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 79/1929. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés