Kissennyei báró Sennyey Pál (Buda, 1822. április 24.Battyán, 1888. január 3.) valóságos belső titkos tanácsos, Magyarország országbírája, a Magyar országgyűlés főrendiház elnöke, az MTA igazgató tagja, Aranygyapjas rend lovagja.[1]

Sennyey Pál
Sennyey Pál-001.jpg
Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1885 1888. január 3.
Előd Mailáth György
Utód Szőgyény-Marich László

Született 1822. április 24.
Buda
Elhunyt1888. január 3. (65 évesen)
Battyán

Foglalkozás politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Sennyey Pál témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

A kissennyei Sennyey család sarja. Apja kissennyei báró Sennyey Károly (17871841) császári és királyi kamarás,[2] anyja nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Erzsébet (1795-1878) grófnő volt.[3] Apai nagyszülei báró Sennyey Antal (17541822), és báró kéthelyi Hunyady Erzsébet (17591799) voltak. Anyai nagyszülei nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Mihály (17461796), és Maria Terézia von Colloredo-Waldsee (17511831) voltak.

A jogi tanulmányokat Kassán végezte, ezután 1841-ben Zemplén vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett, egy év múlva vármegyei tiszteletbeli főjegyző, majd a Magyar Királyi Helytartótanács titkára lett. 1846-ban a Magyar Királyi Udvari Kancellária tiszteletbeli elnöki titkára, közben elnyerte a királyi kamarási méltóságot is. 1847-48-as országgyűlésen mint Zemplén vármegye első követe konzervatív programmal vett részt. 1848 októberében lemondott, a szabadságharc ideje alatt visszavonultan élt. 1853. március 16-án a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagjává választották. 1860-ban az októberi diploma kibocsátása után a Magyar Királyi Helytartótanács alelnöke volt. A provizórium alatt ismét visszavonulva élt 1865 júliusáig, amikor magyar királyi főtárnokmesterré neveztetett ki, és a nádori szék üresedése következtében a Magyar Királyi Helytartótanács elnöki tisztét is viselte. 1867. február 17-én lemondott a tárnokmesteri címről, ekkor a Lipót-rend nagykeresztjével tüntették ki. Ezután is tevékenyen részt vett az országgyűlés munkájában és 1877 februárjában, Tisza Kálmán lemondása után kormányalakításra is felkérték, amelyet nem vállalt el. 1885-ben a főrendiház elnökévé és országbíróvá nevezték ki.[4]

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

Sennyey Pál feleségül vette eörményesi és karánsebesi Fiáth Mária (*1847–†Bély, 1940. március 14.) bárónőt,[5] Fiáth Ferenc (1815-1885) báró és kapivári Kapy Ágnes (1819-1906) lányát. A házasságukból született:

  • kissenyei gróf Sennyey Géza (1870-1934), akinek a felesége kissennyei báró Sennyey Melánia (1872-1957).
  • kissenyei gróf Sennyey Mária (1867-1945), gróf Széchényi-Wolkenstein Ernő (1864-1935) felesége.
  • kissenyei gróf Sennyey Béla (1865-1939), akinek a neje gróf fogarasföldi Nádasdy Júlia (1869-1939)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés